Hogy jellemeznétek azt a kapcsolatot,ahol az egyik fél,mindent megoszt,a másik pl egy szelet dinnyét is sajnál a másiktól?

"Hanem arról,hogy ha a másik vesz egy egész dinnyét és te azt gondolod,hogy a másik felét neked szánta"

De én alapból nem hiszem ezt. Alapból nem fog nekem valami kelleni, csak azért, mert van otthon, és akkor sem pont a fele fog kelleni, csak mert ketten vagyunk. Ha hoz egy egész dinnyét, és meglátom, megkívánom, akkor megkérdezem, hogy szelhetek-e magamnak egy szeletet, vagy van-e valami terve a dinnyével.

Hát de... szerinted a szó nélküli kajamegevés a csodás párkapcsolat mércéje? Mi van, ha dinnyesalit akar csinálni magának, én meg "há' párkapcsolat, akkó' a fele az enyimé, toljuk csak be".

Most komolyan, egy kérdés (= kommunikáció) miatt rossz lesz a kapcsolat?

27-te továbbra sem èrted a kiírást.

Amúgy meg a hozzáállás a gáz, hogy alapvetően nem gondol a másikra, (25-ös el se várja, hogy emberszámba vegyék, szerinte ez tök okè. Ez mondjuk màr rávilágít innentől több mindenre is, de inkább maradjunk ennyiben)

Én vagyok a 25-ös is, nem értem, hogy miért emberszámba vevés az, ha van otthon zabálnivaló.

Ha van otthon egyetlen egy joghurt, és megkérdezem, hogy ezt megehetem-e, vagy holnapra tartogatod, akkor már nem tartom magam embernek? Ezt nem is értem.