Mi az ideális ilyenkor?

Ez egy elég rossz megoldás. 1-2 hetet el tudok képzelni, de csak átmenetileg, ez semmiképpen nem lehet hosszabb, vagy végleges megoldás. Az egész család oda költözik, na ne már! Abban az esetben tudnám elképzelni, ha mondjuk kemoterápiára kell járnia az apának és a lakhelyéről ezt nem tudja megoldani, mert messze van. De ez is csak időleges.

A felesége hol van? Miért a párodnak kell a felelősséget vállalni mindenkiért? Gondolom eljár dolgozni, tehát napközben amúgy sem tud a családdal lenni.

Béreljenek, vagy vegyenek egy lakást, vagy házat, mert így alapból teljesen tönkreteszik a gyerekük életét. Ki az a társ, aki ezt hosszabb távon magára veszi? A gyerektől sem várható el.

Nekem jelenleg csak 1 hálószobás a lakásom, így max egy hétre mondanám azt, hogy valaki beköltözhet a nappaliba (nem fogom magam a saját lakásom hálószobájából kirakni). Ha nagyon SOS és nagyon para, talán többre, de kicsi lakás és nagyon útban lennénk egymásnak. Meg egyébként az se mindegy melyik rokonom. Édesanyámmal való viszonyunkon az segített a legtöbbet hogy anno elköltöztem, ismerem annyira hogy egy idő után a saját lakásomban nekiállna oltogatni, hogy pakolj el magad után, hova mész ilyen későn... és ezt biztos nem. Öcsémet valószínűleg észre sem venném, egész nap alszik vagy telefonozik, apu hajnalban kel, megy dolgozni, ha nem ébredek fel rá, egyáltalán nincs “útban”, max annyi hogy én se zajongjak 10 után mert akkor már aludna. Nagyobb lakásban, esetleg házban talán, mondjuk akinek nagyon fontos azt mindenképp, de az egész pereputtyot nem szívesen (<— a válasz az én meddig laknék kivel kérdésre)

Párodat amúgy sajnálom, nehéz helyzetbe került az édesapja betegségével, hiszen az elsődleges cél nyilván az, hogy segít az ember ha tud. Nekem viszont kicsit sok hogy mindenki, de tényleg mindenki odamegy. Anyuka és nagymama pl miért fontos hogy oda menjen? Kezelésre el tudja vinni párod, vagy elmegy ő (nem mindegy hogy sokadik kemo vagy csak egy sebkötözés), műtét után meg szegény nem megy semerre, nem lesz vele gond, biztosan nem engednék haza a kórházból olyan állapotban ahol fontos a folyamatos orvosi felügyelet . Nyilván valahogy a költségek rendezését is meg kell oldani, remélem nem azt várják párodtól hogy a sokszorosára nőtt rezsit és élelmiszer jellegű kiadásokat egyedül fizesse mert jajistenemvilágvége. Persze ha neki nem gond, oké, de érted, sokmindent kell megbeszélni. Mennyire van élősködő hajlam a családban, előfordulhat e hogy végtelen ideig nyúlik a vendégeskedés, vagy akár csak dolog végeztével a demens nagyi ottfelejtődik? (Láttam már kb mindenre is példát családon belül sajnos).

Nyilván a legjobb ha apukának elsőre minden sikerül, de le kell ülni egy komoly megbeszélésre mert aztán utólag fog mindneki csapkodni hogy nem erre számított