Mit csinálnátok a helyemben? Bevállalnátok ezt az egészet munka nélkül?

Én 21 leszek a nyár végén, párom 25 lesz. 1,5 éve vagyunk együtt nagyon jól megvagyunk, imádjuk egymást. Az ő szüleinél lakunk. És gondolkodunk, hogy hitelt vennének fel (5-6 millió elvileg elég lenne) és a tetőteret megcsinálnánk és ott éldegélhetnénk kettesben, de mégse lennénk egyedül, mert bármikor átmehetünk a szülőkhöz. Én szüleim 70 km-re laknak, imádom őket is :)

Na de nem is ez a lényeg, hanem, hogy a páromnak gyakorlatilag van munkája (nem keres hú de sokat, de legalább van) nekem pedig nincs. Érettségim van csak, állást keresek, de nem találok semmit. Pénz nélkül még tanulni sem tudok. És emiatt félek az egésztől, hogy oké még a hitelt még fizetik ők, de ez sz@r érzés lenne, hogy úgymond ingyen élek. Meg a másik, hogy akkor már gyerkőcöt is szeretnénk, mert nem akarunk 30 évesen vállalni babát, de így hogy nincs semmi munkatapasztalatom, ha 2 éves lesz a gyerek, lejár a GYES, ami amúgyse sok, akkor félek, hogy végképp nem találok munkát munkatapasztalat hiánya miatt. Esetleg valami olcsó tanfolyamot el lehetne végezni.. Nem tudom mi lesz velem, pedig nagyon klassz lenne már önállónak lenni, együtt élni a szerelmemmel. Bár ez még odébb van egy kicsit, addig még találhatok munkát, meg a gyerkőc is ráér még, csak mi van ha mégse találok munkát?

Húú ez a kérdés most biztosan értelmetlen lett. Elnézést emiatt. Tanácstalan vagyok. Egyébként a Páromék vetették fel nekem ezt az egészet.

Ti mit csinálnátok a helyemben?

Valaki vállalt már így családot, házat, hogy munka=0?

Fiatalnak nem érzem magam, mert olvasgattam, meg ismerek is embereket, akik szintén 19-21 évesen családot alapítottak.

21/L