Van itt olyan személy aki nem merte kimondani a párjának hogy vége?

nálunk ő kérte h hagyjam el,mert nem akar látszatban élni és nem akarja h az ágyban egy fadarab legyen vele.

Igen, én sem merem kimondani. De nem tudom miért, cs nem megy, de Vele sem jó (kivált a sex nem). Félek az egyedülléttől, és attól is, h nem találok még egy ilyen kedves,megértő...stb pasit, aki tényleg megbecsül.

Igen. Én sem mertem szakítani. És még 1 évig tűrtem neki. Én azért nem mertem mert nekem sem volt senkim, féltem otthagyni az egyetlent aki legalább ( ha nem is jó) de társaságom volt. Ennek ellenére folyton bántott, érzelmileg zsarolt, megfenyegetett ( amikor szünetet kértem) hogy megöli magát stb.. Aztán jött egy fiú akivel jó barátságban lettünk de hirtelen elkezdtem többet érezni iránta. Nem éreztem fairnek hogy együtt vagyok valakivel akit sohasem szerettem míg van más akivel tudtam hogy jól érezném magam. ( magammal szemben és vele szemben sem volt fair) Aztán csak meglett a szünet, megegyeztünk hogy nem az idő alatt nem találkozunk, én elmentem a barátaimmal "bulizni" ő meg követett meg hívogatott. Na ott betelt a pohár másnap este megmondtam neki hogy vége. Rá egy hétre már másik csaja volt de nem is érdekelt. Sajnos túl sokáig halogattam, mert már 3 hónap után úgy éreztem hogy nem bírom tovább ennek ellenére majdnem másfél évig voltunk együtt.

Hozzáteszem hogy én összejöttem avval a fiúbarátommal egy éve vagyunk együtt és el sem tudtam azelőtt képzelni hogy ilyen boldogság létezik a világon.

Jaj, rettenetes érzés az ilyen.