Mi lenne a megoldás, ha ő is és én is itt akarok maradni?
Annó szüleim elváltak, és így az egyik nagymamámhoz költöztünk édesanyámmal, azóta is így élünk hárman (nagypapám már meghalt). Jelenlegi helyzetben minden oké, sőt, mamám végett jó is hogy itt lakunk, mert már egyedül nem boldogulna. Szóval jelenleg rendben vagyunk, de jövőre nézve máshogy képzelem el a dolgot.
Szóval közöltem édesanyámmal, hogy ha abba a korba érek, és lenne rá lehetőségem hogy elköltözzek itthonról, akkor én úgy szeretném hogy én maradok itt a családi házban, és ő menne el albérletbe vagy valahova.
Azért gondoltam így, mert én 100%-osan családi házban szeretnék lakni, főleg az udvar végett, és mert nagyon szeretek barkácsolni, asztaloskodni meg hasonlók. A lényeg hogy nekem mindenképp családi ház kell. Na már most, ezt a házat még nagyapámék építették, és nem akarom itthagyni. De még ha másik családi házat vennék (amit ugye nagyon nem akarok), akkor is sokkal-sokkal többe kerülne, mintha édesanyám költözne albérletbe.
A gond ott kezdődik, hogy ő sem akar innen elmenni. Nyilván kidobni nem akarom, hogy akarnám... Olyat vetett fel, hogy ő neki az is jó lenne ha az udvaron lenne egy külön kis ház, ahol ő lakna. De ez annyira abszurd szerintem. Mellesleg eleve az hogy nem akarok vele élni egész életemben is mintha rosszul esett volna neki. Ugyebár nem a veleéléssel van a baj. Ha lesz élettársam, akár feleségem, gyereket is el tudok képzelni, akkor eleve elférni se tudnánk, meg hát könyörgöm, az úgy milyen hogy feleség, gyerek, és akkor még lakjon velünk az anyám?
Most én gondolom rosszul, vagy mi? Meg is lepett a reakciója egyébként. Nem gondoltam hogy ennyire meg fogja lepni hogy én majd külön akarok élni. Tényleg szerintem ez a legésszerűbb megoldás. Mindketten itt akarunk maradni, de egyszerűbb neki egy albérletbe elköltözni mint nekem egy családi házba (amit megint hangsúlyozok, hogy nagyon nem akarok más családi házba menni).
Remélem valamennyire érthető volt... Köszi!
48-asnak (47-es vagyok)
"nem gondolom,hogy rossz szándékú a kérdező. Inkább még csak fiatal."
Ki akarja rakni, az anyját a saját házából, és elküldené, hogy a minimálbéres fizetéséből albérletben tengődjön, míg ő ingyen megkap egy többmilliós kertes házat, emellé kifejtette, hogy nála az sem opció, hogy az anyukájának építsenek a hátsó kertben egy kisebb házat, mert még a porta környékén sem akarja látni, ugyanis az ciki. NEM ROSSZ SZÁNDÉKÚ????????
Konkrétan iszonyatosan önző, szívtelen ráadásul nulla a realitásérzéke.
"csak fiatal". 18 éves, nem 13..
Hasonló gyermeket kívánok neked is:-)
Nem védekezek, eleve így gondoltam. Végig úgy értettem hogy *valahova*, ahol jó neki. Nem azt mondtam hogy mehet ahova akar. Nem csak albérlet létezik a világon, és nem soroltam fel összes lakástípust, bocsáss meg. Ehelyett annyit írtam hogy albérletbe vagy valahova.
És mégis hogy mondod meg nekem hogy elüldözném a saját anyámat? Soha nem is gondolnék olyanra hogy ELÜLDÖZÖM. Azért ez már nevetséges. Felnevelt, mindent amit tudott megadott, és azt gondolom jó szülő volt és lesz.
Miért baj az hogy gondolok a jövőre és gondolkozok hogy mi-hogy lesz? Elismerem, nem biztos hogy legjobban tálaltam neki az elképzelésemet, de bocsánotot kértem, és megbeszéltük mint két normális ember. Nem is veszekedtünk.
Azt meg már itt is "megbeszéltük" a gyakorin, hogy még addig bármi lehet. És el is fogadtam, megértettem. De azért az is elég érdekes, hogy mindenki azthiszi hogy lese szarom az anyámat, aki megszült, és csak úgy kiraknám az utcára, meg hogy csak a ház érdekel. NEM. Az, hogy a halála után a ház valakié lesz, az TÉNY. Nem szeretek ilyenről beszélni, de sajnos be kell látni, valamikor mindenkinek eljön a vég.
És nem képzelhetem azt hogy nagymamám is fog még 50 évet élni. Ezt el kell fogadnom hogy valamikor eljön az ő ideje is. De nem tudom jobban hangsúlyozni, hogy nem VÁROM ezt, egyáltalán nem, azt kívánom minél később legyen. De az tagadhatatlan hogy valakire rá kell hagyja a tulajdonát. Ennyi.
A kérdező nem rossz szándékú, csak nyilván egyke fiúként egyedül nevelte az anyja, és megszokta, hogy minden körülötte forog. Nem rosszindulatból jutott eszébe ez a megoldás, nyilván az anyja minden egyes helyzetben mindig önmagától vonta meg inkább az anyagiakat, szabadidőt, stb, hogy a fiának jó legyen. És ez meglátszik a gondolkodásán, és nem volt még ideje ezzel szembesülni a kérdezőnek, mert még csak 18 éves.
Kérdező, próbálj egy kicsit kívülről tekinteni az életetekre. Anyukád élete eddig arról szolt, hogy neked mindig jó legyen. Te most mér nagykorú vagy és neked kell megteremteni mindent magadnak. Nehéz a váltás, az biztos, neked meg még hatványozottan nehezebb, mert nem ehhez vagy szokva. De anyád házával egyszerűen nem számolhatsz ilyen módon. Az az övé, és ha szeretnél ilyesmit, akkor meg kell várnod, hogy ő hozza fel, és oda kell figyelned, hogy anyád ne hozzon olyan döntést, amivel saját magát keveri hátrányba a te javadra már megint.
"Ki akarja rakni, az anyját a saját házából, és elküldené, hogy a minimálbéres fizetéséből albérletben tengődjön, míg ő ingyen megkap egy többmilliós kertes házat, emellé kifejtette, hogy nála az sem opció, hogy az anyukájának építsenek a hátsó kertben egy kisebb házat, mert még a porta környékén sem akarja látni, ugyanis az ciki. NEM ROSSZ SZÁNDÉKÚ????????
Konkrétan iszonyatosan önző, szívtelen ráadásul nulla a realitásérzéke."
NEM, nem akarom kirakni az anyámat, egyszerűen felmerült, hogy hogy legyen majd a különélés. És NEM, nem küldeném el albérletbe hogy ott tengődjön. A kis házról meg az a véleményem hogy akkor már mindegy hogy a házban lakik vagy 3 méterrel arrébb, nem látom értelmét. De ez az én véleményem. Ha tényleg így szeretné, akkor is ha odajutunk akkor lehet úgy lesz. És egy szóval sem mondtam hogy CIKI.
De nem baj, akkor is szívtelen vagyok. Igen. Pontosan. Egy szaros kérdést tettem fel gyakorira. De onnantól elmondja rólam nem tudom hány ember milyen ember vagyok.
Felmerült a különélés téma. Elképzeltem valahogy. Megbeszéltem édesanyámmal, nem tetszett neki, és beláttam hogy akkor ez így nem lesz jó. ENNYI.
"Nem csak albérlet létezik a világon, és nem soroltam fel összes lakástípust" Ugye azt tudod, hogy minden pézbe kerül? :D
Bocsánat nem elüldözöd, hanem diplomatikusan megbeszélitek, hogy húzzon el :D
"Miért baj az hogy gondolok a jövőre és gondolkozok hogy mi-hogy lesz? Elismerem, nem biztos hogy legjobban tálaltam neki az elképzelésemet, "
Itt azzal van a legfőbb probléma, hogy ez egyáltalán megfordult a fejedben, ugyanis egy normális érétkrenddel rendelkező embernek ilyen eszébe sem jutna. Igen, gondolsz a saját jövődre, az édesanyád kárára.
"De azért az is elég érdekes, hogy mindenki azthiszi hogy lese szarom az anyámat, aki megszült, és csak úgy kiraknám az utcára, meg hogy csak a ház érdekel. NEM."
Ja nem az utcára tennéd. Ezt én sem gondolom. Gyanítom viszont, hogy fütyörészve keresnél neki albérletet, amit aztán fizethet minimálbérből.
Komolyan nem hiszem el, hogy ilyen emberek léteznek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!