Mit tegyek ebben a helyzetben?

Ballagás után dolgozni mész? El fogod tudni tartani magadat, nem szorulsz majd a párod segítségére? Ha igen, akkor nyugodtan költözhetnek össze, legrosszabb esetben kiderül, mégsem illetek össze és visszaköltözöl.

Anyukád szerintem megijedt, nem gondolta, hogy a kicsi lánya már össze akar valakivel költözni. Hülyén reagált, remélem holnapra átgondolja a dolgot.

Igazából a szerelem és a boldogság, összetartozás nem rossz dolog, de ne legyél ilyen elhamarkodott.

Nyilván ha édesanyáddal nincsen toxikus vagy egyéb jellegű, függő (egymástól függő) viszonyotok, akkor persze, nyugodtan menj, de ne kövesd el azt a hibát, hogy érzelmeid alapján meghozol egy döntést, amit később bánni fogsz.

Jól gondold át az összeköltözést, esetleg jövőbeli karriered vagy tovább tanulásod szempontjából vajon mennyire fog ez útba lenni vagy sem.

Párkapcsolatod az illető úriemberrel esetleg stabil mint a beton, vagy számára te csak egy ösztönöket kielégítő megtesült eszköz vagy?

Sok veszélyt hordoz magában, hogy még előtted a pályaválasztás, mert az érettségi önmagában nulla. Vagy szakmát kell tanulnod, vagy felsőfokún továbbtanulnod.

Miből élsz?

Ki tart el?

Ha összeköltöztök részedről a semmire, a párod tart el, öltöztet, veszi a piperédet, etet, fizeti a dupláranőtt rezsit, esetleg veszi a tankönyveidet, a bérletedet?!

Átgondolatlannak tűnik a leírtak alapján.

Az összeköltözés nem annyiból áll, hogy együtt kelünk-fekszünk.

Az közös háztartás minden gazdasági, anyagi, egzisztenciális vonzatával; a háztartási feladatokkal, munkákkal.

A közös jövőre készüléssel.

Édesanyádnak igaza van.

Sehol nem tartasz. Kiszolgáltatott lennél. Fél, hogy nem tartulnál tovább, éveket veszítenél. S ha nem sikerül a kapcsolat, akkor ott vagy elszalasztott évekkel, lehetőségekkel.

Építsd magad, tanulj, legyen hivatásod, munkád, s akkor szabad csak, egzisztenciálisan egyenrangú félként belevágni az együttélésbe.

Anyukát sokkot kapott, pánikba esett, lehet, ezért nem tudta ezt jól elmondani, megértetni veled, de hallgass rá, mert igaza van.

Jogilag, 19 évesen azt csinálhatsz, amit akarsz: ha oda is költözöl, anyukád nem tud rendőrökkel hazavitetni.

Mégis azt mondom, amit a 4-es válaszoló: alapozd meg az életed, tanulj tovább - mert az együttélés tényleg nem azt jelenti, hogy buli-kajálunk valahol-dugunk-alszunk.