Szerintetek normális apám van?

Lehet hogy apukád nem csak a víztől félt.

Én a tavalyi nyaram felét büntetésből a nagyszüleimnél töltöttem egy kis városban.

Papi egyik spanjának van ott egy pici péksége ahol eladóként kellet dolgoznom amikor ott voltam(hogy legyen valami kis hasznom is).

Reggel 6ra mentem, biciklivel 20 perc volt, a város szélétől egészen be végig a fő utcán, parkocska mellet(abban is volt egy tó

és arra is rá lehet látni a mellette lévő lakótelepről).

Munkába menet minden nap láttam ahogy az undorító hajléktalanok vagy másnapos emberek ott fürdenek(pucéran).Nagyon gusztustalan volt.

Ráadásul szinte mindig megszóltak, hogy tekerjek oda és hogy ezt meg azt csinálnák velem.(18 vagyok kicsit koravén ha kiöltözöm(pl buliba)

20nal lazán kinézek, Pesten a 13. kerületben lakom, ha kimegyek az utcára majdnem minden alkalommal beszólnak valamit,már megszoktam.

De olyan perverzet, gátlástalant még senki nem mondott nekem még a barátom sem nagyon.pedig nagyintól jöttem nem volt rajta kihívó ruha

és nem is viselkedtem úgy)

Ja meg én még távolabb voltam tőlük, ha közelebb jöttek lazán eltekertem(te meg elfutnál??)

Nagyon rossz(vagy mondhatom úgy is hogy megrázó) emlék ez nekem, pedig én nem vagyok gyenge lelkű tini kislány.

Apukád normális, mert normális ha félt.

És te is normális vagy, mert a kamaszkor sajátja, hogy 'nemnormálisozzuk' a szüleinket és persze az is, hogy menni akarunk ide-oda.:)

Tudom, hogy a te életkorodban ez még talán nehéz, mert az ember szeret vehemensen reagálni a saját dolgaira de próbálj meg kompromisszumot kötni. Mondd el apukádnak ez neked miért fontos, hogy szeretnél futni és utána kérdezd meg mi lenne a megoldás, hogy közben ő is nyugodt legyen miattad. (pl.esetleg más útvonalon futni, többiekkel együtt)

Szerintem sosem normális dolog, amikor egy szülő minden önállóságtól megfosztva neveli a gyerekét.

Majd ha leérettségizik, akkor főiskolára se engedi el, ha esetleg akar menni a gyerek, vagy dolgozni se, mert ott már nem tud rá figyelni non-stop? Minél előbb önállóságot tanul, annál életrevalóbb lesz. Ezt nem vallja be szinte senki,de akkor is így van.

15 évesen pláne nem olyan kicsi valaki, hogy reggel ne mehetne ki pár méterre a házuktól. Szerintem ez nevetséges.

Beszélj vele, és ha nem hat, akkor anyukáddal tárgyalj erről, hogy mit tegyetek.