Egy gyerek nem gyerek? Mik az előnyei és hátrányai, ha valaki egyke?

Egyedüli gyermek vagyok, egyik oldalról egyedüli unoka, 20éves, lány.

Sokszor hiányzott egy tesó, csodálatos dolog lehet, ha valakinek van.Bár sajnos nem mindig pozitívak ezek a kapcsolatok.Sok pozitívuma is lehet, de vannak negatívumai is.

A családomban sok negatív példa volt, sok testvérháború, főleg az örökségek miatt...nagyon visszataszító élmények voltak...és amúgy is mindig a pénzhiány nyomta rá a bélyeget mindenre, annak ellenére, h mindent megkaptam.

Szóval egy gyereket szeretnék és annak megadni mindent....

Én sokáig egyke voltam, 14 év a korkülönbség köztem és az öcsém között. Amit el tudok mondani, hogy kicsiként nagyon szerettem volna testvért, akivel lehet játszani, mert borzasztóan unatkoztam néha, hiába voltak barátaim a környékről. Rossz volt egyedül játszani, főleg telente, mikor nem hívhattam át hozzánk a barátaimat, és én sem mehettem át hozzájuk. No, ekkor lettem könyvmoly, vagy "koravén", ahogy a tanáraim hívtak... :)

Aztán ahogy kiderült, hogy anyám terhes az öcsémmel, teljesen kétségbe estem, és összezavarodtam, mert felfogtam, hogy innentől kezdve mindenemet meg kell osztanom vele, és körülötte fog forogni a világ. Így is lett: én lettem a "nagy és okos", akinek már nem is jár szeretet, aki már majdnem felnőtt, és akire rá lehet bízni a gyereket, hogy etesse, pelenkázza, ringassa, játsszon vele, mintha a saját gyereke lenne... Ettől lettem "még koravénebb", összeszedtem egy derekas kis depressziót (vicces volt, mikor anyám hajnali kettőkor felébresztett, a kezembe nyomta a cumiüveget azzal, hogy "etesd meg az öcsédet, én aludni akarok"), és akkor volt olyan, hogy majdnem megfojtottam a gyereket. Szégyen, de bevallom, így történt.

Aztán ahogy nőtt öcsém, jó volt nézni, hogy egyre ügyesebb, okosabb, hogy értelmes dolgokról lehet vele beszélgetni, és figyelem: lehet vele játszani! :) Merthogy a mai napig néha, mikor otthon vagyok, leülünk, társasjátékozunk, kártyázunk, vagy a számítógépet püföljük kettesben... :) Tudom, hogy mindig számíthatok majd rá, mert ő az én egyetlen öcsém, és szinte érzem közöttünk azt a bizonyos mágikus fonalat, amivel össze vagyunk kötve. Tudom, hogy amíg ő van, nem vagyok egyedül a világban, és ez jó. Aki egyke, nem tudja ezt megérteni...

Ezért is nem értem, miért akarnak sokan csak egy gyereket. Anyagi szempontból? Hülyeség: ahol egynek jut kaja, ott jut kettőnek is.

Minden figyelmet neki akarnak szentelni? Vagy csak nem akarják, hogy felnőjön?

Szerintem nagyon rossz egykének lenni, tesónak viszont annál jobb! :) Éppen ezért lesz nekem is minimum két, vagy akár három gyerekem!

En sem vagyok egyke...nagyon szeretem a noverem(en is lany vagyok),barmit megtennek erte...,es tudom,h barmiben,barmikor szivesen kisegitene..volt mar ra nagyon sok pelda...es en igy vagyok vele...

Sztem egy testver nagyon sokat jelent a masik testver eleteben..es nem is tudnam sokszor mit tennek ha o nem lenne es nem segitene,az is igaz,h csak 2 ev van kozottunk es ez is elony.

En legalabb 2 gyermeket szeretnek,meg akkor is ha anyagilag nem allok jol..sztem ez nem kifogas vagy,h ra szentelem minden idom..pfff

Sztem az egyken akkor is latszik,h egyke csak nem mindenikben ugyan annyira..itt vagy ott megjelenik benne...tehat szerintem ahol egynek van helye egy masodiknak is van biztosan.

Es ha csak egy gyermekunk szuletik azzal csak egyik szulot potolja..ha meghalnak a szulok..ha 3 egymek van akkor mar 1 emberrel tobb van a vilagon..nem??

Szia! Nálunk is nagy a korkülönbség, ezért tudom, hogy mit jelent (kezdetben) egyedül lenni. Borzalmas!

Aztán amikor jön a tesó... Az valami csodálatos érzés. Amikor meg már ott van, háááát nem mindig volt jó.

Aztán meg amikor jön a másik tesó, az megint jó volt. Előbb utóbb lehetett szövetkezni a harmadik ellen, de volt, hogy ellenem szövetkeztek a "kicsik".

Anyagiak: egyetértek azzal, hogy ahol egynek (kettőnek) van, ott a második (harmadik) sem fog nélkülözni.

Szeretet: Nekem a tesóim féltesóim (anya közös), ebből soha semmilyen hátrányom nem származott. Engem ugyanúgy szeret a nem biológiai apám, mint őket, ha valaki megkérdezi tőle, hogy hány gyereke van, akkor ő azt mondja: három. Szóval a szeretet-megosztás a szülőkön múlik.

Üdv.

Szia,én is lány vagyok egy öccsel:) Nagyon szeretem a testvéremet. Már elköltöztem otthonról, igaz nem messze, de már nem találkozunk olyan gyakran, és hiányzik...Gyerekkori barátom nincs is, mert mindig az öcsémmel játszottunk.Bár ő a problémás a családban, sosem éreztem, hogy másként kezelnének minket,fantasztikus gyerekkorunk volt. Most mindent meg tudok vele beszélni, a kamaszkorom támaszának mondanám.Pasiügyekben nem volt nála jobb tanácsadó, ha mentünk vhova, az ő véleményét kértem ki a szerkómról.

Egykéket is ismerek, van egy barátnőm, aki majd megőrült, hogy az aktuális pasija családja elfogadja őt, egy másik csaj a szobatársam volt 1 évig, semmiféle elemi együttélési szabályt nem tudott betartani (pl éjféli pisilésnél csapkodta a szobaajtót, reggel 1 óráig csörömpölt hogy elkészüljön, miközben aludni próbáltunk stb)

Szerintem egy egykének később nehezebb lehet, de itt nagyon sok múlik a nevelésen.

Hello!

Nálam az a helyzet,hogy van testvérem.Soha nem voltunk jó testvérek,mindig vitáztunk,mind a mai napig.Persze tudunk beszélgetni,meg minden,csak...Én most 25 vagyok,öcsém 21.Annak idején nekem mindig mindenben segítenem kellett,stb.stb.Ilyen idős koromban én már dolgoztam,és én segítettem anyunka(egyedül nevelt minket)most öcsém továbbképzésen van,még pénzt is kap érte,de arra nem képes,hogy otthon segítsen.Mégis tetőtől talpig márkás ruhába jár,én meg örültem,ha volt új ruhám.

Nem panaszkodom,mert nagyon jó életem lett,van egy 2,5 éves kisfiam,de pont az előzőek miatt is,nem szeretnék neki testvért.Nemsoká oviba megy,és ha ő szeretne,akkor lehet róla szó,de csak azért,mert sokan azt mondják,hogy kell tesó,hát nem fogok szülni.

Én örültem volna,ha nincs tesóm kiskoromban,mert akkor jobban figyeltek volna rám,több mindenem lett volna,talán még nyaralni is mehettem volna....

Szóval nekünk egy gyerek marad,míg ő nem vágyik majd tesóra.Én rá szeretnék figyelni,meg szeretnék adni neki mindent.Már most több játéka van,mint nekem egész életem volt.Már most több országban járt mint sok ember.Már most sokat kapott,de ez nem elég.Nekem.Mindent meg szeretnék neki adni,ami nekem nem adatott meg gyerekkoromban.

Mert felnőtt korában,már mindenki magáért van.De legyen olyan gyerekkora,hogy érdemes legyen visszagondolnia,hogy milyen jó volt még akkor anyuékkal,anyuéknál....

Én annak idején alig vártam,hogy eljöhessek otthonról,mert nem kaptam meg azt ami más gyereknek természetes volt.Nem a szeretetet hiányoltam,hanem azokat a dolgokat amik a gyerekkort igazából gyerekkorrá változtatják.A sok játékot,meg mindent.

De ez én vagyok.Minden ember máshogy gondolja.Szóval,megkérdezheted te nyugodtan ezt a dolgot,de ahány ember válaszol,annyi félét fog írni.Dönts úgy,ahogy te érzed....

Aki egyke volt,esetleg vágyik tesóra,akinek volt tesója vágyott egykének lenni.Te is felnőttél valahogy.Levonod a konzekvenciát,és úgy szülsz egy vagy két gyereket.

Így teszem ezt én is.

És aki húzza a száját azokra akik nem adnak tesót a gyereküknek...Inkább nem írom le.Aki sok gyereket akar sokat szül.Aki egyet,az egyet.Ezért nem kell senkit elítélni,vagy megszólni.

A döntés a tied!

a

én sokáig csak egy gyereket akartam, aztán ahogy nőtt a lányom egyre inkább vágyott kistestvérre. Vállaltunk még egyet, imádják egymást.

és mai eszemmel sosem mondanám azt, hogy csak egy gyereket akarok. ők ott vannak egymásnak. bármi történhet velünk, nem marad egyik sem egyedül.