Miért kell mindenbe beleszólnia? Még ebbe is, minek fontoskodik? Mit csináljak vele?

:) Megértem a felháborodásod, nagyon is. Hiába lenne sok türelmed, 1000szer több mint most, mert akkor is ez lenne, a gyereke vagy, es amikor 50 éves leszel is, ha alkalma lesz rá lehurrog, hogy kicsi lányom hogy csinálod azt a galuskát :)) vagy akármi...persze vhol ki kell add a dühöd, és azt javaslom minél hamarabb teremts egyéni életet, vagyis fejezd be a sulit, menj fösulira vagy akármi, de úgy tanulj és küzködj, hogy csakis magadnak csinálod, hogy lassacskán repülj ki a családi fészekből és úgy rendezd az életed ahogyan te akarod. Akkor majd úgy grillezhetsz (persze ha anyukád nincs ott) ahogy akarsz :) Addig meg viseld el a hülyeségeket, mert ők tartnak el, a gyerekük vagy és nem akarnak neked rosszat...tudom néha nem ez jön le a viselkedésükből.

Borzalmas a stílusod...

Mamám is ilyen ha nekiállok sütni főzni, jajj, hogy álla kezedben, jajj de balf.sz vagy, ne szerencsétlenkedj, hogy fogod a kést, stb.

Én meg tudlak érteni...:S velem is épp ez a helyzet...anyumnak semmi nem tetszik...ha itthon vagyok az se ha nem vagyok az se...nem tudok úgy csinálni valamit h neki az tetszen...én azt mondom hogy hagyd rá had csinálja..

Én egyszerűen már nem csinálok semmit, vagy ha mégis, és beleszólnak, egyszerűen elsétálok. Nem is tudok főzni, rendesen mosni, szinte semmit, mert mindig mindent kivettek a kezemből, hiába tudtam megcsinálni. Egyszerűen szard le, mondd meg anyádnak, hogy csinálja és szóljon ha segíts. Kész, pont. (Igen, szar kis liba vagyok, és? Ha a szülők barmok és nem fogják fel, hogy nem 2 éves a gyerekük, meg féltékenyek a fiatalságukra, akármire, hát igyák a levét, kész!)

Hagyd rá anyádra, melegedjen ő ha annyira akar. Te meg élvezd apukád szülinapját és foglalkozz vele meg a barátoddal. Ha meg anyukád hisztizik, mert " nem csinálsz semmit " mond meg neki, hogy Te akartad, csináld.:))))))