Veletek elofordult mar hogy nincs tekintettel a család a munkatokra?

Istenem első, ezen szerintem évek múlva is röhögni fogok, ha eszembe jut.:D

Van ilyen, sajnos. A következő fokozat, amikor fel se tűnik senkinek, ha csinálod, de ha véletlen te hagysz pl. fogkrémet a mosdón, akkor egyből neked esnek, hogy mit képzelsz, mindig utánad kell takarítani. Tudom. Anyám ezt csinálta. Az, hogy én kb. szart is lapátolhattam utána, fel se tűnt neki. De ha én egy papírt otthagytam, akkor már egyből nekem esett, hogy "mindent" neki kell csinálni meg szokjak le erről meg ilyenek. Azt, hogy én az ágyból szedtem ki az almacsutkát utána meg ilyenek? Ugyanmár, az más. Meg akkor is.

Lehet, hog a családodat nem zavarja a kosz.

Ültesd le őket, és vázold a problémát. Javasold nekik, hogy minden nap más takarítson az említett helyeken. Ha erre nem hajlandók, mert szerintük havonta egyszer is elég kisuvickolni a fürdőszobát, akkor mondd azt,hogy ezesetben ha a közös helyiségben ott hagyják a szemetüket, azt többé nem a kukába, hanem az ágyukra fogod szórni. Amiről nem tudod eldönteni hogy kié, azt pedig az étkezőasztal közepére halmozod, onnan mindenki kiválogathatja a sajátját.

A vendéggyermek rendetlenségét annak kéne összetakarítani, aki meghívja a gyereket és/vagy a szülőket. Ha rádmarad, tekintsd úgy, mint ha a szülők rumlija lenne, laőátold be az ágyukra.

Harmadik válaszoló, ez nagyon jól hangzik elméletben, még ha drasztikus is. De inkább fordított esetben működne, a szülő még megtehet ilyet a gyerekével, de ha a gyerek csinálja, a szülő minimum leordítja, vagy ki is rúgja a házából.

Nem lehet tenni semmit. Nem fognak megváltozni sok év után, már ez rögzült nekik. Lehet, hogy az feltűnne, ha nem csinálnád, de szerintem akkor se csinálná meg senki helyetted. Javaslatom: tartsd rendben a saját területed, szobádat, fürdőt, wc-t ha használod, konyhát is csak akkor, ha főzni akarsz valamit. És tarts ki. Ez csak akkor fog megoldódni, ha elköltözöl. Addig meg szépen megmérgez a stressz belülről. (Tudom, mert én is átéltem, és mikor végre elköltöztem, az maga volt a megváltás - trombitaszó nélkül.)

Nálunk apám ugyanez.

Felmosol, végig gyalogol a házon sáros cipővel, szőnyegre is rámegy. Felporszívózol, ugyanez. Ott vágja a körmét, ahol éppen kedve tartja, ha ez a szőnyeg, akkor ott. Szólsz neki, hogy most lett felporszívózva, azt mondja erre, hogy tudja. A wct össze vissza pisili, sokszor mellé is, rá a fürdőszoba szőnyegre. A mosdóban fogkrém, szőr, a tükrön víz. A konyhaasztalon

Véletlen elküldtem.

A konyha asztalon eszik, tányér nélkül, minden csupa morzsa, zsír, az asztal alatt is. Egy tányért nem tud arrébb rakni. Egyszer összetört egy poharat, ott hagyta, velem szedette össze. Mikor elindítottam a mosógépet, azután hozta oda a többi koszos ruháját, ismét tele lett a szennyes. Ő azt se tudja, hogy működik a mosógép. Azt mondta ő nem azért házasodott, hogy ő végezze a házimunkát. Ha lett mondva neki, hogy nyírja le a füvet, akkor kiakadt, mert más nő 2 munkahely mellett is lenyírja a füvet. Én egyszer elfelejtettem feltörölni a vizet a kád mellől, azt mondta, hogy legközelebb velem törli fel. Miután elváltak anyámmal én lettem a szolga, nem sokáig, mert elköltöztem, most az új nő az. Mikor összevesztek és megijedt, hogy egyedül marad, zsarolt érzelmileg, hátha hazamegyek, de nem költözött el végül a nő.