Kedves többgyerekes szülők! Miért mindig a nagyobb gyermek a hibás mindenért?

Nagyon nehéz egyenlően bánni a gyerekekkel, mert a koruk nem egyforma, a nemük nem egyforma és ráadásul a temperamentumuk, érdeklődésük is más. Ha van egy bulizós és egy otthonülő típus, akkor zavarjam el a buliba őket együtt, vagy ne menjen egyik sem?

A nagy nemcsak nagyobb felelősséget kap, hanem pl ő "töri az utat" a tesóknak. Ha szorongó a szülő, az első gyereken tapasztalja meg a túlzott féltés hátrányait és a kicsinek már több mindent szabad. Ha a szülő túl laza volt az elsővel, a kicsit majd keményebben akarja fogni.

Ráadásul, ha a kicsi szemünk fénye egy kellemetlen, feketebárány rokon, vagy ismerős temperamentumát produkálja, bepánikolunk, és kész a baj.

És akkor még a nyilvánvaló és ostoba kivételezésről -amit egyébként képtelen vagyok megérteni, és nyilván tömény butaságból fakad - még nem is írtam.

Én 31 vagyok, az öcsém 27. A mai napig kötelességem csak nekem van. Én 10 éve nem otthon lakom, van 2 gyerekem, de ha valami kell egyből én ugorjak. Öcsém pár hónappal ezelőttig otthon lakott, de a semmire nem kérték meg, inkább rámtelefonáltak. Mikor szóltam, hogy az öcsém felnőtt férfi, és ne nekem kelljen már minden marhaság miatt átmenni, hanem szóljanak neki, még én voltam a szemét. Bármi van, a család szemében az a normális, hogy én oldjam meg. Gyerekkorunkban ugyan ez volt. Neki minden szabad volt, sosem büntették, nekem meg mindig jött a szöveg, hogy 'te vagy a nagyobb, lehetne eszed'. Neki 25 évesen is ágyba vitték a kakaót, én 10 évesen magamnak csináltam a teát, mert az 'túl macerás a kakaóhoz képest'.

Nekem ikreim vannak, így nincs ilyen 'ki a nagyobb' probléma.

Nálunk ugyanez volt, annyi különbséggel, hogy a 7 évvel fiatalabb unokahúgom volt a kedvenc. Anyuéknak ő volt az első unokája, tesóméknak is az első gyereke.

Bármit tett, én voltam a hibás. Volt, hogy a frissen mosott-vasalt ruhákat összehajtogattam, mire anyu ment, hogy elteszi, unokahúgom szétdobálta őket. Velem ordibáltak, hogy miért nem vagyok képes ennyit megcsinálni.

Egy idő után állandósult a gyomorfájásom. Minden egyes nap fájt, egy idő után annyira, hogy enni is alig tudtam. Amikor mondtam, akkor bátyám elintézte annyival, hogy kitalálom, mert azt akarom, hogy rám figyeljenek, de be is fejezhetem, mert senkit nem érdekel...

Aztán kiderült, hogy refluxom van.

Az igazságtalanság a legjobban fáj az életben, a legembertelenebb dolog, amit idealis esetben , otthon nem tapasztal az ember, az védett hely kell legyen, szent hely. A kulvilag mocskában elég volna szembesülni vele, de hát, sajnos sok a buta, lelketlen ember.

Nagyon sajnálom

Bátyám és köztem 9 év különbség van. Amikor kisebbek voltunk mindketten, de már elég nagyok a hülyéskedéshez, fordultak elő problémák. Volt, hogy egyformán "kaptunk" anyutól, viszont sajnos volt olyan, hogy én voltam a genyó kihasználva azt, hogy én vagyok a kicsi, és úgy is nekem hisznek, és bátyám nagyon nem érdemelte meg a lecseszést.. ezt így utólag, felnőtt fejjel eléggé bánom, nem volt szép tőlem.

Én szeretnék majd több gyereket is, kettőt, esetleg hármat, majd kiderül. Viszont törekedni fogok arra, hogy semmiféleképpen ne legyen megkülönböztetés köztük, és nem lesz az, hogy feltétel nélkül hiszek az egyiknek, a másiknak pedig nem.

23/N

Azért, mert kis hazánkban még mindig él az a réges-régi és nagyon-nagyon hibás beidegződés, hogy aki a felelős, az a hibás is. Márpedig a legidősebb gyerek nagyon sokszor kap sok, túl sok felelősséget, olyanért is, ami nem az ő dolga.

És nem kell ám általánosítani, kedves Kérdező! Vannak normális szülők is, akik képesek jól nevelni a gyereket.

Én egy 1 gyerekes szülő vagyok (és az is maradok), de az öcsém két évvel fiatalabb nálam. Nálunk is mindig én kaptam és én voltam a hibás, DE!! Csak abban az esetben, ha egymásra mutogattunk, és nem volt meg az igazi "bűnös" :)

Tehát ha a szüleim látták, vagy egyértelmű volt, hogy az öcsém hibázott, akkor ő kapott. Ha ketten csináltunk valamit, és egymásra mutogattunk, akkor értelemszerűen én, hiszen "Te vagy a nagyobb, neked már több eszednek kellett volna lennie"... Így utólag logikus nem? :)