Tényleg az a normális, hogyha valaki elköltözik, akkor megszűnik létezni mindenkinek?
A mostohatestvérem a nyár elején kapott egy lakást, júliusra már be is költöztek a barátjával (itt a városban, szóval nem százkm-es távokra kell gondolni). A lakást az apja, az anyukája és a nagyszülők fizették, a berendezést is. A nevelapámnak (aki az apja) ezért is esik rosszul, hogy még a lakás árán felül milliókat költött a berendezésre, de július óta a lánya egyszer sem hívta el őt, vagy minket, hogy menjünk el, nézzük meg a lakást. Pedig mikor SOS-be kellett festő, vagy asztalos, anya azonnal szerzett nekik. Most is csináltatott nekik mikulás csomagokat, meg adventi koszorút, meg az ajtóra is ki, és mondta, hogy valamikor ugorjon már el érte a mostohatesóm, mert úgyis mindig úton van, egyszer kanyarodjon felénk hazafele (3 utcára laknak). Erre ő felcsattant, hogy neki erre nincsen ideje, nem fog tudni elmenni ezekért.
Aztán most volt a születésnapja, a nagyszüleimtől kapott egy 3 darabból álló képsorozatot (rendes festőművésztől, szóval nem ilyen ikeás/mömaxos téma), meg két nagy orchideát. Mama elhozta hozzánk, hogy majd elviszi innen, mert utána kicsivel jött hozzánk. Elvitte, de mondta mama, hogy azóta sem hívta fel, hogy megköszönje, vagy valami és hogy ez neki nagyon rosszul esett.
Mindig ez van, hogy ők mennyire elfoglaltak, meg nem érnek rá a barátjával, de közben nem értjük, hogy mitől. A barátja egy okj-t csinál, a mostohatesóm meg pedagógiai asszisztens, szóval nem egy olyan elfoglaltság, ahol szusszanásnyi ideje se lenne. A másik meg, hogy nem lehet elérni se telefonon, se üzenetben (mindegy, mi a téma). Mert hogy ő elfoglalt. De mégis ha itt van, vagy találkozunk, a telefont ki sem lehet robbantani a kezéből... Régen velem is nagyon jóban volt, konkrétan együtt nőttünk fel. Most meg ha írok neki, akkor maximum seeneli, vagy még azt sem. És nem ez a kényszerbarátság volt, hanem tényleg az egyik legjobb barátnőm volt. Pl. mikor a barátjával szüneteltek tavaly, két hétre eljött hozzám Pestre lakni, hogy kikapcsolódjon. Vizsgaidőszak közepe volt, ezer már dolgom lett volna, de egy szót sem szóltam, hanem próbáltam neki segíteni, felvidítani. Tőle meg semmit nem lehet kérni se, mert "ő elfoglalt". Az apja már nagyon ki van rá emiatt, mert őt még vissza sem hívja, és panaszkodott a volt feleségének (a lány anyjának), aki meg csak annyit mondott, hogy hát fiatalok, szerelmesek, kettesben akarnak lenni. Ez érthető is, meg anyáék sem rájuk akarnak telepedni, meg minden nap odajárni, hanem kíváncsiak, hogy az a sok millió mire lett elköltve.
válasza:Nem tudjuk miert , több oka lehet , az is letezik , hogy sértve érzi magat kitudja miket turt el vagy mi esett neki rosszul , amiröl nem tudsz
Vagy lehet ilyen ember
Neked miert fontos hogy menjen hozzátok ?
Hianyzik neked ? Vagy mi a gond ?
válasza:Na most lehet csak rémeket látok, de itt nekem úgy tűnik, mintha ugyanaz az agymenés menne nálatok, mint nálunk, szóval most vagy fején találom a szöget, vagy nem, döntsd el te :D Kiveszem a kulcsmondatokat:
"július óta a lánya egyszer sem hívta el őt, vagy minket, hogy menjünk el, nézzük meg a lakást"... "és mondta, hogy valamikor ugorjon már el érte a mostohatesóm, mert úgyis mindig úton van, egyszer kanyarodjon felénk hazafele (3 utcára laknak)"... "Mama elhozta hozzánk, hogy majd elviszi innen"...
Na már most. Ha jól veszem ki, egyikőtök sem járt még a lakásban, nem látogattátok meg, nem kérdeztetek rá, nem beszéltetek róla, nem csináltok semmit. Puffogtok sértetten magatokban és csakazértis kerülitek őket. Teljes kommunikációs csőd, emellett magatokkal bsztok ki, ha így van, hosszú távon meglátjátok.
"Pedig mikor SOS-be kellett festő, vagy asztalos, anya azonnal szerzett nekik. Most is csináltatott nekik mikulás csomagokat, meg adventi koszorút, meg az ajtóra is ki, és mondta, hogy valamikor ugorjon már el érte a mostohatesóm, mert úgyis mindig úton van"... "Mama elhozta hozzánk, hogy majd elviszi innen, mert utána kicsivel jött hozzánk."... "A barátja egy okj-t csinál, a mostohatesóm meg pedagógiai asszisztens, szóval nem egy olyan elfoglaltság, ahol szusszanásnyi ideje se lenne. A másik meg, hogy nem lehet elérni se telefonon, se üzenetben (mindegy, mi a téma). Mert hogy ő elfoglalt. "
Helikopter anya, törődésbe burkolt irányításmániával és beleugatási, intézkedési, "majd én megmutatom" kényszerrel. Ugyanilyen mama, volt honnan örökölni, mert nyilván mostohatesó nem lett megkérdezve, hogy mi legyen a neki szánt ajándékkal, csak ki lett adva az utasítás, hogy hova mehet érte. Ha már úgyis. Tipikus mondat, ahogy tipikus a szerencsétlen áldozat elfoglaltságainak és magánéletének semmibe vétele, a hiszti, ha nem ugrik a vezényszóra. Egyébként is elég tapló dolog ledobni valahol valakinek az jándékát, aztán menjen már érte, nem csak neki 3 utca a 3 utca, hanem nektek is, csak ugye ők könnyebben oda tudnak menni? Mert nem csinálnak semmi olyat, ami akadályozza, nem igaz? :D
Konklúzió: mostohatesód nem végtelenül elfoglalt ember, csak menekül a mérgező családi légkörből. Kicsit pénzsóvár vagy butácska, hogy hagyta magát belehúzni az "ingyen lakás a lelkéért cserébe" játékba, de már késő bánat, így járt. Eddig azt hitte, legalább te normális vagy, de rádöbbent, hogy egy követ fújsz a helikopteranyával, szóval sajnos számodra is "elfoglalttá" vált.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!