Kiderült hogy van egy lányom. Mit csináljak?

Hát elég nehéz lehet most neked is és a kislánynak is.

1.Találj ki több közös programot vele, kerüljetek közel egymáshoz.

2.És legyél a támasza, muszáj, hogy ne törjön össze lelkileg. De én ajánlom azt is, ha nagyobb lesz, vidd el pszichiáterhez, mert nem könnyű feldolgozni, hogy meg halt az anyukája. Hiába látod rajta majd azt, ha nagyobb lesz, hogy feldolgozta, az ilyet nem lehet, főleg Neki.

3. Ne kényeztesd el. Ne vegyél meg Neki mindent, amit szeretne. De adj neki minél több szeretetet. Az apai szeretet majd úgy is ki alakul.

Kitartást:) Bízom benne, hogy jó apuka leszel!!:)

Nem csoda, ha nem szeret ott lenni (Nem temiattad!!!), hiszen kész tények elé került: az anyját elvesztette (ha még él is, de nincs ott vele)és összerakták egy idegen férfivel, az, hogy genetikailag félig tebelőled van, az neki semmit nem jelent. A holmijai, játékai nálad vannak? A szobája, az ágya is idegen, mások az ízek, nem ismered a szokásait, nem együtt nőttetek fel, borzasztó helyzet. Legalább óvodába ugyanoda jár? A település ugyanaz? Meg kell próbálni minél több dolgot átmenteni az eddigi életéből, barátnőket, ismerősöket, szokásokat. Utálhat téged, mert úgy érzi, mintha te vetted volna el biztos támaszát, az édesanyját. (Hiszen a helyébe léptél.) Csak az idő oldja meg, minden barátsághoz idő kell, minimum több hónap. Ha nem akar hozzád szólni, ne erőltesd, és ne sértődj meg, ne haragudj rá, nem mindennapi traumán kell átmennie. Szerintem látogassa az édesanyját, persze veled együtt, hacsak nincs olyan állapotban, amilyen látványt egy gyerek nem bírna elviselni. Beszélgessetek róla, te legyél nyílt, mosolygós, bőbeszédű, érezze, hogy barát vagy, nem ellenség.

Elég szűkszavú vagy, nem írsz semmit se a te, se az anyuka családjáról, nagyszülőkről. De ez neked is roppant nehéz feladat lesz, hiszen neked a saját partnerkapcsolataiddal kéne foglalkoznod, családalapításra készülnöd, de ez a kettő most így egyszerre nem megy. És neked is el kell tudnod viselni, hogy bár te mindent elkövetsz, úgy érzed, hogy nem szeret. Majd összecsiszolódtok, de egy pszichológus segítsége nem ártana.

Nyugi, nem veled van baja! Az természetes, hogy még kicsit tart tőled, hiszen eddig nem ismert, de ne aggódj, meg fog oldódni a helyzet.

Sok sikert! :)