Jogosan érzem úgy hogy rajtam senki sem tud segíteni?

Munkát és párkapcsolatot nem tud neked intézni egy terapeuta sem. Amiben tud segíteni az az, hogy milyen technikákkal tudod a lelki bajaidat kezelni. Az antidepresszáns nem megoldás, csak egy eszköz hogy jobban érezd magad. De később abba kell hagyni a szedését.

Nem vagyok orvos de szerintem pozitív tulajdonságokat kellene magadban keresned. Legyen az valamilyen apróság amiben jó vagy. Pl előzékeny vagy, jól főzöl, akármi. Ezekre kell eleinte fókuszálni és innen meríteni önbizalmat.

Munkád miért nincs? Vizsgáld meg az okokat. Esetleg a szakmád nem keresett? Vagy ahol élsz ott kevés a lehetőség? Ezeken lehet változtatni.

"Jogosan érzem úgy hogy rajtam senki sem tud segíteni?"

Ha depressziód van és ezt érzed, akkor nem érzed jogosan. Van akinek segít a gyógyszer, van akinek nem. De átsegíthet a nehéz időszakokon, hogy legalább ne öld meg magad, mert akkor végképp nem tudod megoldani a gondjaidat. De a gondjaid megoldása a lényeg. És a gyógyszerre ne szokj rá. Ha a depressziód nem gátol meg abban, hogy lépéseket tegyél előre nap mint nap, akkor nem érdemes szedni.

Biztos vagyok benne,hogy nem érzed jogosan!

Ezek az érzések és gondolatok a betegséged tünetei lehetnek!Ami csak akkor gyógyítható és kezelhető ha azt te is nagyon akarod és hajlandó vagy folyamatosan arra kondicionálni magad,hogy igenis értékes és szerethető ember vagy!

Egy pszichológusnak, pszichoterapeutának ha elmondanád, miért érzed ezeket, a múltban mi vezetett oda, biztosan segítene, vagy ha nem tudod elmondani, beszélgetés során rájönne a problémára, hogy tudjon segíteni. Ha voltál egyszer-kétszer, nem jelenti azt, hogy rajtad nem tudnak segíteni, azt jelenti, hogy a megfelelő szakembert nem találtad meg.

Ha másokhoz hasonlítgatod magad, az egy csapdahelyzet, lehetsz bármennyire jó, sikeres, megelégedett, mindig akad valaki, akihez magadat hasonlítva vélt vagy valós előnyök miatt alul maradsz. Mindenkinek önmaga kellene hogy legyen a mérce mert mindenki egyéniség. A "X de jól érezheti magát, van melója, párkapcsolata, jogsi, nyelvvizsga, jó fizetése" típusú összehasonlítgatás rajtad nem fog segíteni. Önmagad sikerét építsd minden erővel és bárki bármit mond, ami úgy érzed, hogy ennek útjába áll, azt engedd el füled mellett. Neten keress közösségeket, érdeklődésednek megfelelő Fb csoportokat, bármit.

“Segits magadon, isten is megsegit.”

Akarod egyaltalan a valtozast? Vagy elvezed, hogy nyuglodsz?

Aki nem akarja a valtozast, azon senki nem tud segiteni. Tudod, mint egy hisztis gyerek. Ha nem akarja felvenni a nyuszis pulcsit, az isten sem adja ra.

Csak azon lehet segíteni aki maga is akarja.

Pl hiába mész nyelv tanárhoz, attól hogy ott vagy heti 5 órát még nem fogsz tudni angolul. Elsősorban neked kell tenned érte.

De egy jobb példa.

Középsuliban volt egy rossz kapcsolatom (bizalmatlanság megcsalás stb) vagdostam is magam, meg az önsajnálat egyéb szépségei. Amint kidobtam, és megszakítottam még pár emberrel a kapcsolatot máris helyre jött kb minden.

Neked is az kell, hogy fel kelj, találj egy munkát (tudom milyen nehéz 1 éve keresek én is pedig mérnök vagyok és szakmám is van) nyiss az emberek felé (akármilyen hobbi társaságot ad) kezdj el mozogni, adj magadra (ettől általában jobb kedvük lesz az embereknek)

Na ezek után átgondolhatod újra a lelki állapotod

Nem, jogosan.

Csak azért, mert voltál egypár segítőnek kevéssé vagy alkalmas, vagy teljesen alkalmatlan fehérköpenyes sarlatánnál, még nem merült ki a paletta. Csalódás, de vannak mások is. Ha lehet rajtad segíteni, akkor meg fogod találni azt, aki tud is segíteni, ha te magad akarod a változást és kőkeményen dolgozol is érte.

Ne szedj semmiféle vackot, menj inkább oda, ahol valódi segítséget kapsz! Pszichoanalízis. (Ha elbírod.)

Mi van a családdal?

Szüleid? Esetleg tesó?