Vállalnátok még egy gyereket?

Ha normál halandó vagy, nem, mert szerintem elég az 5-nek feldolgozni a válást, ill. az igazi anyuka/apuka hiányát a hétköznapokban, még ha ez a megterhelés nem hárulna rájuk és teljesen harmónikus, ideális gyermekkoruk lenne, akkor is kevés figyelem jutna ennyi gyerekre, a 6.-ra nem is gondolnék...

Ha Madonna, Angelina Joli vagy hasonló híresség vagy, és van elég családi gyerekpszichiáter meg babysyitter, akkor persze nagyobb az esély, hogy a gyerekek lelki életét rendbe rakják, akkor igen!

Egyébként miért azt írod, hogy "velünk élnek", a koruknál "enyém", "páromé"...stb? Azt írtad, a barátnőd kért meg a kérdés kiírására... Itt valami nem stimmel, vagy valamire nincs rálátásom?

Utolsó: Barátnő leírta neki, és az ő nevében válaszolgat. Ilyen egyszerű =) Azért van E/1ben a bevezető szöveg is.

Kérdező barátnőjének: Természetesen! Ha nem gond, egy közös gyerek nem pótolható semmi mással. Csak először meg kell barátkozni a gondolattal a többi gyereknek, pl hogy a kisbaba nem csak sír, hogy ne legyenek féltékenyek egymásra. Pláne az ötévesnél kell figyelni arra, hogy amíg terhes vagy, ne mindig 'a baba', mert az nagyon rossz lehet neki. Ha rokonok jönnek, mindig foglalkozzanak a többi gyerekkel, különben utálni fogják a picurt.

Hűűűű, gyerekkoromban mindig nagyon szerettem volna egy ekkora családot magam köré, mi csak hárman voltunk, de nagyon szerettem, amikor a féltestvéreim vagy néhány unokatesó nálunk "nyaralt" pár hétig :D.

Szerintem butaság, hogy "nem jut elég figyelem", egyrészt cserébe ott van a testvérek figyelme ((### kezdetben szinte mindig minden idősebb testvér féltékeny, ha ez lenne a mérvadó, mindenkinek csak egy gyereke lehetne maximum, ugyan már... ez is hozzá tartozik, hogy ezt a helyzetet feldolgozzák idővel - ezért lesznek sokszor jobban szocializáltak a nagyobb családban felnőtt gyerkőcök!)), másrészt nem olyan népeknek tűntök a leírtakból, akiknél abból áll a gyereknevelés, hogy hetente egyszer ellenőrzik, elfogyott-e a zsebpénz... sokkal több "elhanyagolt" egyke vagy egy testvérű gyeket ismerek, mint nagycsaládost!!!

Hajrá, én szurkolok nektek ;)

Nos ha mind a ketten szeretnétek akkor a válasz szerintem egyértelmű. Hiszen ahhoz, hogy gyereket vállaljatok 2 dolog kell: hogy te is akard, meg a férjed is.

Az, hogy a gyerekek nem akarnak egy "bőgőmasinát" a házba. Persze, hiszen gyerekek. Ennek megfelelően nem igazán emlékeznek rá, hogy x évvel ezelőtt ők is ugyanolyan bőgőmasinák voltak. :) De ha megszületik ők is ugyanúgy fogják szeretni, ahogy ti, bármit is mondanka most.

Na és hogy ha 5 gyereket tisztességesen tudtok nevelni, akkor szerintem a 6. gyerek már igazán nem oszt, nem szoroz. Nem juttok koldus sorsra, csak azért mert még egy szájat etettek. :)

Szerintem kerdezd meg az allitolag melletted ülö es diktalo :) baratnödet, hogy valoban a masok velemenye alapjan akar-e dönteni egy ilyen fontos dololgrol, egy embereletröl?? Megpedig: mindenfele tapasztalat hijan irt velemenyek alapjan??! Nem kene inkabb csak a nagycsaladosokat kerdezni a tapasztalatokrol, a hasonlo helyzetben elöket, pl elvalt szülök gyerekeinek kormegjelölesevel, ha valoban igaz a kerdes? A nagyszülöket, rokonokat, hogy szamithattok-e meg nagyobb segítsegre?

Az, hogy "mégis nagyon szeretnénk", és az, hogy "szerintem nem volna jó ötlet egy 6. gyerek" egyebkent inkabb egy almodozo tinedzserre vall, mint egy meggondolt 5 gyerekes anyara, es plane nem vallalunk csak azert gyereket, mert "úgy érzem, még nem vagyok annyira öreg hogy újra kismama legyek". Egy 5 gyerekes anya nem igy gondolkodik, tehat KAMU a kerdes szerintem. :) (Erdekes, hogy nem sok mindenkinek tünt fel.)