A saját családom furcsának tart, de miért?

Az élet nagy dolgai alatt mikre gondolsz?

Én kb hasonló vagyok csak lányba.

Én akkor örülök ha nincs ember a közelembe mert amit leműlvelnek, kibeszélik egymást stb erre kinek van szüksége?

Normális emberi kapcsolatok nincsenek mert mindenki csak utálkozik, szidja a másikat.

Én 19 vagyok, egyetem előtt úgy döntöttem, hogy egy recepciós állást elvállalok a nyárra, hogy félretehessek egy kis pénzt. Lehet, hogy én vagyok naiv, de én szeretem a vendégeket, akik normálisan viselkednek, nincs gondom a főnökömmel, és ezt már nem is szeretem hangoztatni, mert az egész évben ott dolgozó munkatársaim törvényszerűen utálnak mindent és mindenkit.

Szerintem ha valaki jól érzi magát a bőrében anélkül is, hogy kibeszélne, ócsárolna másokat, panaszkodna mindenre, akkor a többi ember a környezetében, aki vele ellentétben mindenben csak a rosszat látja, hamar kiközösíti, nehogy már ő jól érezze magát. :/ Ezért én már nem is szívesen beszélgetek velük, csak amennyit nagyon muszáj. Emiatt engem furának tartanak, valamilyen szinten úgy, mint téged a családod, de nekem nincs vele bajom. Ameddig nekem megfelel minden így, addig nem fogok elégedetlenkedni.