Miért mindig engem ver a Jó Isten?
Semmi nem úgy alakul ahogy kellene.
A szüleimmel is össze vesztem mert mindig bántottak. Ha rosszúl csináltam valamit apám egyből nekem jőtt, ütőt vágot ahol tudod,de ez mind az anyám és a nővérem miat mert ők uszították rám. Mondjuk apám amugy is haragudott rám, mert össze jottem egy fiuval. Azelott tudni kell hogy nagyon jó volt a kapcsolatunk, de viszont amint kiderult hogy van baratom mindenbe bele kötött amit csináltam. Ha úgy volt engem is és a barátomat is többször megvert, megalázót mindenki előtt. 2évre rá elköltöztünk. Még egy darabig ment ez az egész és abba maradt.
Rólam tudni kell hogy 20éves vagyok és kb 42kg vagyok. Nem nagyon érzem jól magam a bőrömben emiat. Ezt a szüleim és a rokonaim is nagyon jól tudják.
Dolgozom és emiat csak hétvégén tudtam feljárni a szüleimhez, mikor felmentem akkor anyám mindig rosszindulatú volt velem. Mindig avval szekált hogy én milyen vékony vagyok, meg hogy egyek. Evvel önmagában nem is lenne baj, csak az a hangnem meg látszott rajta hogy nem jó indulatból mondja. Többször is mondtam neki hogy hagyja abba mert ez engem bánt, de ő annál jobban csinálta.
Aztán egyszer betelt a pohár! Ami bennem volt düh minden kijött belőlem! Elmagyaráztam nekik a dolgokat hogy ezt ne csinálják. És a végen az jött ki a dologból hogy anyám csak jot akart, meg hogy én egy csontos k@@@ vagyok, meg ehhez hasonlok. A nővérem úgy állította be apámnak hogy én mindenek elhordtam anyámat ,stb. Csupan annyi volt a bűnöm hogy azt mondtam neki hogy ne jöjjenek le hozzam es en sem megyek fel.
Mielott támadnátok hogy biztos ez az volt velem a gond, csak annyit fűznék hozzá, annyi volt a bűnöm hogy megismerkedtem egy fiúval, elszöktem otthonról hogy találkozzak vele, de amikor lebuktunk akkor azt mondta apám hogy tiszta lappal kezdünk de nem igy lett. Onnantól kezdve csak rosszabbodót a helyzet.
Még történtek durvább dolgok de azt nem nagyon akarom már részletezni igy is hosszú lett..
Evvel csak azt szeretném kérdezni tőletek hogy tényleg én vagyok mindenek az oka? Én voltam az aki ennyire felfújta a dolgot? Mert nap mint nap elgondolkozom rajta és magamat okolom..
"Ha rosszúl csináltam valamit apám egyből nekem jőtt, ütőt vágot ahol tudod,de ez mind az anyám és a nővérem miat mert ők uszították rám. Mondjuk apám amugy is haragudott rám, mert össze jottem egy fiuval. Azelott tudni kell hogy nagyon jó volt a kapcsolatunk, de viszont amint kiderult hogy van baratom mindenbe bele kötött amit csináltam. Ha úgy volt engem is és a barátomat is többször megvert, megalázót mindenki előtt."
Most akkor romlott el a kapcsolatotok, amikor osszejottel a baratoddal, vagy mindig is bantott apukad?
Amugy abbol amit leirtal ez a csalad elegge toxikusnak tunik, szerintem egy ideig ne menj oda hozzajuk, mert teljesen tonkretesznek. Azt sem ertem eddig miert jartal minden heten, amikor kb az idegosszeomlas szelere sodortak... nem mondom, hogy szakitsd meg veluk a kapcsolatot teljesen, mert csalad megis csak egy van, de ezt amit csinalnak nem lehet birni. Probaltal esetleg beszelni veluk, hogy teged mennyire megviselnek a talalkozasok?
Apámmal nagyon jó volt a kapcsolatom míg meg nem ismertem a barátom. Azt meg hanyagolom hogy én beszéljek veluk, mert ugy is az lenne hogy én vagyok a hibás.
Az hogy a nővéremmel miert vagyok rosszba az már egy másik téma.
Én meg azon az elven vagyok, hogy attól még hogy valaki megszült és ellátott úgy-ahogy anyagilag, addig amíg nagykorú nem lettem, és ezen felül semmi mást nem tett az érdekemben, az számomra még nem lesz családtag. Nálam hiába volt apám a bűnös, mert megkesetítette a gyerekkorom és tönkretette a családot, mégis megbocsátottam neki. Apámat miután elhagytuk és egymaga élt a csóróságban, akkor jött rá, hogy mennyire szeret minket és mennyire rossz amit csinált. Azóta kb. 10 éve ellát engem anyagilag és 10 éve folyamatosan hív és meglátogat. Végre úgy viselkedik, mint egy apa.
Anyám ennek az ellentéte. Ő vitt el minket apámtól és neki fontosabb volt az, hogy apám után rátaláljon a szerelemre. Mikor volt pasi akkor volt családi nyaralás. Mikor össze volt veszve a pasival, akkor csak ült a szobában és telefonozott. Hiába laktunk együtt szinte semmit nem tudtunk beszélgetni. Úgy nőttem fel mellette, hogy semmit nem tudtam neki elmondani. Mindig azt csináltam, amit akartam és oda mentem ahová akartam. Nem voltam féltve, nem volt velem elbeszélgetve. Meg is lett az ára. Olyan rosszra fordult a kapcsolatunk, hogy én 2 éve nem beszélek vele. Teljesen megszakítottam a kapcsolatot. Számomra nem jelent semmit a vér. Nekem az számít családtagnak, akit én annak tartok. Sokkal nyugodtabb nélküle az életem. Külön házban lakok a párommal, apám mindig meglátogat minket, együtt főzünk, szokott anyagilag is tamogatni. Számomra itt kezdődik egy szülő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!