Komoly zűrzavar van a családban, mit tehetnék?

A történet elég hosszú, így megpróbálom röviden leírni...

Fél éve Mutter beleszeretett egy másik illetőbe, amit mi nem is sejtettünk, csak akkor, amikor már szilveszter napján elment, és másnap sem jött haza, csak pár nap múlva... Sajnos a szüleim viszonya elég sokáig nem volt jó, sok volt a veszekedés, a kiabálás, ez rám is hatással volt, mert én állítottam le őket, hogy fejezzék be, de az nem tartott sokáig, így mutter lelépett, persze ezt másféleképpen is meglehetett volna neki is oldani. A helyzet jelenleg az, hogy Fater nem rég ért haza külföldről, mert közben el kellett mennie oda, ahol nem fizették ki, aztán most az én fizetésem kopik, évek óta, így semmi plusszt nem engedhetek meg magamnak. Amíg Ő kint dolgozott, Mutter addig itthon volt, megcsinálta az itthoni munkákat, és csak hétvégén járt át a szeretőjéhez. Hétköznap mindig itthon volt, de már most nincsen, mert Fater hazajött. Sajnos Fater eléggé megzuhant, hogy nem fizették ki (átvágták), aztán már az nekem is nagyon rosszul esik, hogy nincs pénzem, mert majdnem mindent haza kell adnom, hogy a számlák, ilyenek rendben legyenek. Telefont már fél éve nem tudok venni magamnak, mert álladóan közbe jön valami, aztán azóta nem is vagyok elérhető. Rosszul esik az, hogy a szüleim ilyen szerencsétlenek, és nekem kell 21 évesen majdnem mindenről gondoskodnom, mert amikor valamiből hiány van, én teremtem ki, mert szerencsére vannak nagyon jó barátaim, akik segítenek szívesen, bármikor. Aztán a húgomnak is vannak elvárásai, ami szintén nem igazán jön be, mert nem tesz annyit, amennyit én teszek a családban... Olykor fater terrorizál olyanokkal, hogy Ő végez magával, mert már "vége", amibe persze rögtön belekötök, hogy azt "nem, és fejezd be... Tovább kell lépni" de ez lelkileg már engemet is kikészít, meg ugye ez az egész. Lenne három hely, ahová eltudnék költözni, elég olcsón, és már nagyon azt forgatom a fejemben, hogy megteszem. Lényegében maga az anyagi része is nagyon érint, a szüleim viszonya, az álmatlanság, nyugtalanság, sajnos már elég sűrűen vannak őszhajszálaim, részben lehet ezért is. Beszéltem erről faterral is, aki nem nagyon szeretné ezt így megoldani, hogy elköltözzek, mert akkor mi lesz... Most neki nincs munkája, és éppen azon vagyunk, hogy legyen neki minél hamarabb. Érdekes, hogy még mikor együtt voltak mutteral, sokszor csúnyán beszélt, minden kis hibáért, már a bántó szavak jutottak, aztán most minket nagyon becsül, és olyan szavakat mondott el, amit előtte sohasem, és hát igen, ez az én gyenge pontom, ami mégjobban megérintett. Erős vagyok, és kitartó, de már többet nem bírok, és lépnem kell nekem is. Tudok angolul beszélni, és idén már küföldre akarok menni, természetesen csak is megbízható, hivatalosan bejelentett állásra. Ez a tervem most. Tehát, mit tegyek velük? Költözzek el, és én is rendezzem az életemet, vagy szenvedjek velük tovább?