Hogyan győzzem le a mérhetetlen féltékenységem? És mit tegyek, hogy ne "szeressék el" a gyerekeimet?
Egy elég hosszú és csavaros történetről van szó, igyekszem röviden leírni.
30 éves vagyok, volt férjemmel van két közös gyermekünk, elváltunk, mert ő megcsalt a kolléganőjével, amit a mai napig nem értek, de mindegy. Nem vagyok buta, diplomás, jó kinézetű és alakú, ápolt, nyitott és barátságos ember vagyok, de nem azért annyira kihívó. Ez a nő négy évvel idősebb nálam, a párom évekig gyűlölte állítása szerint: 4 évvel idősebb nálam, ilyen szende, visszahúzódó, de okos és karrierista nő, ahogy én hallottam, mert az egyik barátnőm is együtt dolgozott velük, ő ismerte a férjem új nőjét személyesen.
Aztán egy nap beállított a férjem, hogy együtt vannak, amit nem igazán értettem, mert hallottam a munkahelyről, hogy nem igazán bírnak még dolgozni sem együtt, ki nem állhatják egymást, már szócsata is volt köztük stb. Aztán pár nap alatt ripsz-ropsz egymásba estek és én fogtam magam, elváltam.
Be kell ismernem, hogy féltékeny vagyok erre az állítólagosan szerény, visszahúzódó nőre, hogy mivel babonázta meg a férjemet... aki állítólag évekig szabályosan gyűlölte őt. Mert a barátnőmtől, aki még mindig együtt dolgozik velük, mesél ezt azt: állítólag mintha valami első nagy tiniszerelem lenne, úgy néz ki az egész, amit már nem csak ő vett észre, férjem annyira odavan ezért a nőért. Rosszul esik, értem soha nem rajongott ennyira. Ez a nő még csak most vesztette el a szüzességét is... a férjemmel, aztán 35 is lehet már.
Mivel elváltunk, a férjem elviszi hozzájuk a gyerekeket, ezzel természetesen semmi bajom. De mintha lányunkat és a fiunkat is megbabonázta volna ez a nő, a gyerekeim már napokkal előtte várják, hogy mehessenek hozzájuk, egyenesen imádják az új "anyukájukat", aki mondjuk gyerekekkel is foglalkozik.
Most pedig 600 méterrel lebegnek a föld felett, mert babát várnak...
Légyszíves adjatok valami tanácsot, mert úgy érzem, megőrülök! A férjemet mér elvették, most úgy érzem, a gyerekeim jönnek...
Legszívesebben elutaznék innét jó messzire, hogy soha többet ne kelljen hallanom róluk semmit...
Ja neki is kijár a jó, ugye?? Az én férjem személyében?? Most szerinted mit kéne tennem, gratulálni neki, hogy köszi hogy szétb*sztad a házasságomat, mert te boldog akarsz lenni? Miért én nem??? Azért meg már külön díjra is jelölni kéne, hogy teherbe is esett tőle?? Komolyan mondom, egyesek nem tudom hová gondolnak... most őszintén, ennek örülnöm kéne? Még van a földön nemtom hány milliárd pasi, ennek pont az én férjem kellett? De már ő sem elég, a gyerekeim is kellenek, he? Komolyan nem értem, az ilyen kommentelők még biztosan nem voltak ilyen élethelyzetben. Örülj neki, ha neked minden tökéletes az életedben, de ha ez neked önzőség, akkor nem tudom. Most akkor nekem is jogom van, mondjuk kitúrni a szüleimet a lakásukból, mert nekem az tetszik meg boldoggá tesz, ha ott lakhatok, letojva másokat? Ilyen válaszoltok örülnék, ha megkímélnétek!
A többit természetesen köszönöm!!
válasza: válasza:
válasza:Megértelek kérdező, mert biztos rossz lehet, hogy eddig szép életed volt, férj és gyerekek, aztán képbe jött a nő, és hirtelen mindenki átpártolt hozzá. Tényleg a 'megbabonázta' a legjobb szó rá...
Ne zuhanj magadba, ennyit kérek. Már csak a gyerekek miatt sem. Milyen kapcsolatod van velük (gyerekek)?
Ja, de azért azt ajánlom, hogy nézz magadba, és próbáld kitalálni, mi lehetett az ok, amiért ez történt. Van-e valami tulajdonságod, amit a férjed nem tudott elfogadni, szólt-e erről, próbáltátok-e kijavítani. Persze nem mondom, hogy mindenképp lennie kell valami hibának nálad.
Mennyit foglalkoztál a családoddal?
válasza:10-es, azért nehogymár tapsikolni kelljen örömében, mert a férje lelépett egy másik nővel! Gondolkozz már egy kicsit, neki is kijár a jóból?? Fasza, akkor passzold már át a férjedet/feleségedet a szomszéd Juliskának/Pistának, mert neki eddig nem jött össze, és szomorú szegény, végülis neki is kijár a jóból! Ha veled történne ez, akkor is ezt gondolnád? Hogy dehát neki is kell a jóból??
Amúgy ja, mindenki a boldogságra törekszik, de gusztustalan dolog foglalt emberre nyomulni, családot széttúrni, ahol ugye gyerekek is vannak, meg különösen gyomorforgató. Tényleg varázslatos személy lehet a nő, ha ezt szemrebbenés nélkül megtette... bár a pasi se semmi.
Kérdező, én teljesen megértelek, borzasztó nehéz lehet neked. Ha ennyire nem tudsz továbblépni, én is javaslom a pszichológust, de ami nagyon fontos, hogy ne foglalkozz velük állandóan, mert ezzel csak hergeled magad! Könnyebb úgy túllépni ezen, ha arra figyelsz, hogy te és a gyerekeid boldogok legyetek, nem pedig arra, hogy ők boldogok-e. Kitartást kívánok, tudom, hogy közhely, de idővel jobb lesz!
válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!