Ti örülnétek neki, ha kiderülne rólatok, hogy egy hajdanán nagy múltú nemesi család leszármazotta vagy?

A férjem nagypapája egy gróf törvénytelen fia volt. A dédmama szolgáló volt a gróf kastélyában. A gróf nem ismerte el a fattyút, a déditata a nevére vette a férjem nagypapáját.

A férjem az egyetemen egy szeminárium keretében a családfakutatással foglalkozott volna, de a gróf leszármazottai nem engedélyezték, hogy a náluk lévő iratokba betekintsen a férjem, mondván: egy fattyú unokája nem részese a nemesi család történetének, tehát nincs joga a családfában kutatni.

Holdviola megjegyzésére: A székelyek KOLLEKTÍV nemessége tény, nem baromság. Csupán azt jelentette, hogy nem adóztak az általános rend szerint, "csak" vérrel, azaz a király háborúiban kötelesek voltak részt venni. Külön ispánjuk volt, időnként ökörrel adóztak, de földesúri fennhatóság alatt nem álltak. Legalábbis kezdetben...

A vagyonelkobzás valóban a hűtlenség legáltalánosabb büntetése, a fővesztés terhe mellett.

1662 körül zavaros idők jártak, összeesküvések voltak. Elég ha Zrínyi halálát idevesszük, majd később a Wesselényi-féle összeesküvést. 1662-ről inkább Erdély jut eszembe, amikor Apafi török segítséggel legyőzi Keményt, s utána, ahogy az lenni szokott, nyilván tartott egy kis tisztogatást.

A címbeli kérdésedre, van aki az oroszlán sörényét irigyli, van aki a bátorságát. Van, aki a csillogást látja, s van aki a helytállást, akkor is, ha nem könnyű.

Az előbbit nem kell magyaráznom, az utóbbira egy idézetet mondanék, egy nemesi leszármazottól:

"A Zsiga menne, de a Széchenyi nem teheti meg."

Mondta volt mindezt Széchenyi Zsigmond, aki a kommunista rendszer elől elmehetett volna, de itthon maradt, s vállalta a sorsát, ami végül Neki átmeneti rossz után jobbra fordult, s elismert ember lett még a nemeseket gyalázó világban is.

(Persze a nagy múltú az relatív, attól is függ, hogy mitől nagy. Károlyinak lenni a nagy múlt ellenére se túl dicsőséges...)

A hasburgok előszeretettel szereztek úgy pénzt hogy felségárulással vádoltak meg pénzes főurakat. Ezt minden fennhatóságuk alatt lévő országban megcsinálták. Csehország ugyanígy járt. Valszeg ebben közrejátszott a 30 éves háború kellett pénz a török elleni harcra stb.

Ilyenkor nemcsak a kiszemelt főrrendek hanem azok szövetségesei is könnyen bajba kerülhettek. Itt is ez történt valszeg.

De lehet hogy egyszerűen tényleg csak szervezkedtek:-)

Ugyanazt tudom elmondani, mint a 33-as, csak éppen az én nagypapám volt egy gróf törvénytelen gyermeke (és én nő vagyok), és az én dédmamám is szolgáló volt a gróféknál! Vajon ez gyakran megesett? Még el is gondolkoztam, és bár van fiú unokatestvérem, de még nem házasok, szóval nem egy családból írunk. :)

Az "úgy maradt" dédimamámat sebtiben hozzáadták egy nála harminc évvel idősebb tufa, erőszakos parasztemberhez, akinek szerencsétlenségére a(z akkor még kisgyermek) nagypapám egy jottányit sem hasonlított hozzá, sokkal inkább formázta a grófot. A dédi egyébként - korának elvárásaival teljesen szembemenve - nagyon korán elvált(!) az öregtől, aki ütötte-verte, és lelépett a gyerekkel, több száz kilométerre költözött egy városba, ahol a egyedülálló anyaként kellett helytállnia, én ezért nagyon büszke vagyok rá (már nem él sajnos).

A kérdésre válaszolva, hogy örülnék-e neki... Egyetlen dolog maradt ebből a dologból: az, hogy nagyon szép a szám. Állítólag a grófnak volt nagyon szép ívű és formájú húsos szája, a nagypapámnak is valami lélegzetelállítóan dús ajkai voltak, anyukámnak már kevésbé, de még neki is sokszor megjegyezték/megjegyzik, és hát vagyok én, egyre csökken a "dússág", de szerencsére még nekem is jutott a szép ívből és teltségből. Ennyi maradt a grófból, de én elégedett vagyok ezzel. :)

Kérdező: Ahogy azt már többen szépen leírták, ebben a korszakban a vagyonszerzés bevált módja volt a Habsburgok részéről, hogy felségárulással vádoltak meg vagyonos nemeseket (általában koholt vádak alapján). Ilyenkor az adott személyt kivégezték, a családtól pedig minden vagyonát elkobozták. Valószínűleg ez történhetett a te családoddal is és ezért kellett menekülniük. Hasonlóképpen lehetett elesni a birtokoktól és rangoktól, ha nem tudta az adott nemesi család igazolni a nemességét, mert mondjuk az évszázadok során elveszett a kutyabőr és ezzel is visszaélt a kormányzat, bár ez inkább a török kiűzését követően volt jellemző.

Ha érdekel egyébként a konkrét eset, levéltárban meglehet az anyaga.

33-as: Ha még aktuális a kutatás, keressétek fel az illetékes területi levéltárat, náluk megvannak az anyakönyvek (vagy Budapesten a Nemzeti Levéltár óbudai kirendeltségén, ahol már számítógépen is kutathatóak). Július 1-től változott a kutathatósági szabályozás, erről a levéltárak tudnak felvilágosítást adni, vagy írj privit és segítek, én is szakmabeli vagyok.

A kérdésre válaszolva a mi családunk is egy középkori eredetű ismert família, de egyébként elég sok mai családnak vannak nemesi felmenői (törvényes vagy törvénytelen úton), szóval annyira nem nagy szám, de mondjuk szép hangzású vezetéknév.