Van egy nagyon jó barátom. De a szüleim nem engedik, hogy barátkozzak vele! Mit tegyek?

Már kiskoromban is ismertem, de most csak chatelünk. Nagyon szeretem, (csak mint barátot) de a szüleim utálják. Miért? Mert a szüleit ismerték és nagyon nem szeretik egymást! Én mindig próbálom elmondani, hogy ő más mint a szülei, de végig se hallgatnak! Meg sepróbálnak érteni! Nagyon sokáig szenvedtem, mert nem volt legjobb barátnőm, akivel mindent megbeszélhetnék...

És most...igaz hogy nem lány, de megbízok benne. És mindent elmerek neki mondani!

Ő a legjobb barátom!

Ha apám mondom, elkezd veszekedni, hogy mit képzelek, és most rögtön hagyam abba! Ha anyámnak mondanám ő szintén ezt. Próbáltam a bátyámnak, de ő elkezdte, hogy fiúk és lányok között nincs barátság, csak szerelem! Ez hülyeség! Mi pont itt vagyunk példának! Mindig megbeszéljük, hogy éppen ki tetszik nekünk.

Már tényleg mindenhogy próbáltam elmagyarázni, hogy ő más mint a szülei, de nem figyelnek rám! Gondoltam eltitkolom, de a bátyám mindig észre veszi! Pedig olyan kedves!!! :( A legjobb barátom! Mit csinááljak?? Kérlek segítsetek!!!