Aki a családfájával foglalkozik az miért teszi? Mit talál érdekesnek benne? Vannak hozzá történetek is?

Nekünk megvan a családfánk az 1500-as évekig.

Nagyon érdekesnek találtam már gyerekkoromban is.

Vannak levelek a benne szereplő személyektől, fényképek, festmények.

Tárgyakról mondták a szüleim, hogy "ezt XY vette 1870-ben Párizsban" ez egy gyereknek is nagyon érdekes, egész másképp nézed azt a kis fém dobozkát.

És természetesen megvannak az életrajzok, ki mit csinált, hogyan élt.

Egyszerűen érdekes.

Én foglalkozom, bár inkább párom, mert ő ért hozzá. Mi túl sokáig nem jutottunk vele, mert vidékről származnak szüleim is, és ott ritka gyakori volt, hogy egyik faluból vándoroltak másikra, és az anyakönyvi, házassági és halotti levél is különböző településeken született... szóval eljutottunk odáig (olyan 4 generáció talán?), hogy halotti alapján nem tudtuk megtalálni xy-t.

(ez az apai ágon... anyai ágon pl. egyik dédpapáról-dédmamáról semmit sem tudunk, mert elvileg baromi kicsi korukban örökbeadták őket, nagypapámat és nővérét, és nem emlékeztek túl sok mindenre)