Tőletek milyen gyakran kérdezik meg, hogy vagytok?

jaaaaj, nagyon utálom ezt a kérdést, és ezzel együtt az erőltetett udvariaskodást.

ha valaki tényleg érdekel, akkor bővebben, konkrétan kérdezek. ha nem, akkor köszönök neki, és már ott sem vagyok. a szememben sokkal nagyobb bunkóság illemből megkérdezni ilyesmit, mintsem szóra sem méltatni valakit, aki egyáltalán nem érdekel.

ilyenkor az ember mond valamit, a másik hümmög kettőt, aztán jön a kínos csend.

akiket nem kedvelek, azokat elkerülöm, és az sem érdekel, ha emiatt megsértődik, elvégre én sem várom el, h ő kedveljen az erőltetett jópofizásomért. :)

Akinek köze van az életemhez, az ismer annyira, hogy konkrétan rá tudjon kérdezni a dologra, és tényleg érdekli is.

Pl. Mi volt az allergiavizsgálaton? Tetszett a keresztlányodnak a szülinapi ajándék? Hogy sikerült a tesód vizsgája?

"Tény, hogy max 2-3 percem van egy emberre, vagy csak 1 perc"

Ennyi idő alatt meg semmit nem lehet megbeszélni. Elkezd mesélni valamit, te meg leállítod a mondat közepén, hogy bocs, ennyi időnk volt.