Megpróbálnátok az unoka létével megváltoztatni az édesanyátok hozzáállását, vagy már ne reménykedjek, hogy változik?
Édesanyámat évek óta nem láttam. Amiatt, mert apám agresszív vele (alkoholista), én pedig hiába próbáltam egész életemben rávenni arra, hogy hagyja el, nem tette. Én pedig egy idő után besokalltam. Szeretem az édesanyám, de pont ezért nem vagyok képes rá, hogy gyakorlatilag végignézzem azt, ahogy él. Lennének lehetőségei, az ő háza, de akár velem is élhetett volna, úgy érzem mindenféle kiutat felajánlottam neki az évek alatt. Egyiket sem fogadta el, kitart az apám mellett. Nekem hiányzik, de így nyugodtabb az életem. Persze van, hogy rá gondolok, de már nem emésztem vele magam napi szinten.
Most kisbabát várok, nem tudom, hogy keressem-e meg vagy sem. Félek, hogy ismét elutasítja a segítségemet, én viszont nem akarom újrakezdni azt amit régen csináltunk. nem tudom, hogy egy unoka, az hogy láthatja, motiválhatná e őt eléggé abban, hogy végre egy jobb életet éljen.
Szerintem tudasd vele, hogy babát vársz,de ettöl még azt ne várd, hogy most hozzád költözzön. Márcsak azért sem, mert a gyereked apja nem biztos, hogy örülne, ha az anyós bekölzötne hozzátok.
Anyukád azt az életet vállalta, ahogy él, ebbe ne akarj beleszólni, márcsak azért se, mert lehet, hogy ö úgy érzi, az esküvövel EZT vállalta, és a saját értékrendjében következne be törés, ha az esküjét megszegné. TE az ö életét rossznak látod, de egyáltalán nem biztos, hogy ö is igy érzni.
Van egy lakásom, amit nem használunk oda is beköltözhetne, vagy egyszerűen maradna a saját házába, ahhoz apámnak semmi köze.
Én értem hogy ő ezt választotta. De én meg így nem akarok vele kapcsolatot tartani, mert nem bírom elviselni ahogy apám beszél vele, vagy látom hogy kék-zöld. Szeretem az anyám, de a saját lelkibékém többet ér.
A kérdést úgy is feltehettem volna, akkor lehet egyértelműbb amit kérdezek, hogy ha egy férj fontosabb mint egy gyerek, attól még egy unoka lehet e fontosabb a férnél?
"Megpróbálnátok az unoka létével megváltoztatni az édesanyátok hozzáállását"
Egy gyereket akár a szülei közti, akár szülők és más rokonok közti konfliktusok rendezésére használni hiba.
Értesítsd, hogy babát vársz, találkozzatok.
Egyébként most, hogy saját gyereked is lesz, elkezdhetnéd az édesanyádat felnőtt embernek tekinteni, aki dönt a saját életéről. Jól vagy rosszul.
Akkor találkozz vele.
A döntéseit meg továbbra is maga hozza majd. Mi a kérdés pontosan?
Ha anyukádnak megfelel az az élet, ahogy él, azon senki nem tud változtatni.
De te azért tarthatnád vele a kapcsolatot. Nem kell odamenned, de őt elhívhatod hozzátok.
Szerencsére családban nem, de távolabbi rokonságban én is láttam pár alkoholistát, ezért tudom hogy kezelhetetlenek.
Megértem, hogy alkoholista apádra nem vagy kíváncsi, anyádat hívjad meg hozzátok néha, tartsad vele telefonon is a kapcsolatot.
Segíteni csak annak lehet, akinek kell a segítség, néha nekem is nehéz felfogni hogy egyes nők miért tartanak ki alkoholista párjuk mellett, de ez akkor is az ő döntésük.
(Néha látom, hogy nők sokszor olyan szellemi fogyatékos gyermek mellett is kitartanak, ahol a szellemi fogyatékos pl. közterületen is ütögeti az anyját.)
Ha nem akarsz róla tudni, akkor ne keresd. Ha akarsz, keresd. Hogy az unoka hogyan hat majd rá, az bejósolhatatlan, de ha a gyerekivel együtt az alkoholista férje mellett maradt, akkor nem hiszem, hogy egy tőle külön élő unoka változtatni fog ezen.
Az meg ugye, hogy megzsarolod, hogy nem láthatja az unokáját, ha nem költözik el, szóba sem jön? Ugye?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!