Fontos hogy legyen testvére az embernek?

Ez függ sok mindentől.

Jó, ha az embernek van testvére, ha jó a kapcsolatuk, akkor számíthatnak egymásra, ha a szülői segítségre éppen nem tudnak vagy már nem tudnak számítani.

Nekem jóval idősebb testvéreim vannak, akikkel gyerekkoromban nem igazán tudtam mit kezdeni, de felnőttként nagyon jó a kapcsolatom velük és teljes mértékben támogatjuk a másikat, amiben tudjuk.

De ha a szülők nem engedhetnek meg maguknak még egy gyereket vagy éppen nem jön össze, akkor is felnő egykeként az ember. Több egykétől hallottam, hogy legalább nem kell a csokin osztozkodni.:)

Nekem nincs, és mindig remek barátaim voltak/vannak, így nem hiányzik.

Szóval szerintem nem fontos, és vannak, akiknek pocsék a kapcsolatuk a tesóval, így ők hiába nem egykék, gyakorlatilag azok.

Én 17 éves lány vagyok, és 25 éves bátyám van. Jó ez így, mindig van aki segítsen, meg valahogy biztos unalmasabb lett volna nélküle a gyerekkorom. Na meg van kire felnézni :)

Akinek nincs testvére a nem is igazá tudja milyen, esetleg csak annyit érez hogy szeretne eggyet. Nem fontosan hogy legyen valakinek testvére, de az már régen rossz ha van és azt kívánja hogy bár ne lenne..

Nekem van egy nővérem és egy húgom. Már közel 40 évesek vagyunk,és nagyon örülök,hogy ebben a rohanó világban, ebben a zord világban van két ember akikre az életemet is rábíznám. Tudom,sosem bántanának és csapnának be. Mi hárman nagyon erősen kötődünk egymáshoz.

Mindhármunknak van gyermeke,de mind három gyermek egyke. Néha sajnálom,hogy nem szültem testvért a fiam mellé,hiszen ha mi meghalunk, egyedül marad,és senki nem lesz akiben 100%-ban megbízhasson.. De a fiam szerint jó hogy egyke,és az unokatestvéreivel olyan erős kötődés van,mint nekem a testvéreimmel..Végül is nem marad egyedül ha velünk valami történne.

Szóval egyéni hogy mi a jobb.

Nekem van testvérem, 12 évvel idősebb. Mikor még kicsi voltam jó volt, mert felnéztem rá... de ahogy felnőttem felismertem a hibáit és így csalódás lett. Most olyan se veled se nélküled a kapcsolatunk. Eltávolodtunk. Már évek óta nem testvéri a kapcsolatunk, inkább olyan távoli baráti. És ez a korkülönbség miatt van. Örülnék, ha lenne egy testvérem, akivel hasonló az életfelfogásunk, temperamentumunk és mondjuk együtt lehetne eljárni ide oda...

A jó oldala viszont, hogy hamar felnőttem.

Ha majd lesznek gyerekeim semmiképp se szeretnék nagy korkülönbséget. 1-2 év maximum. Nem szeretnék egyke gyereket, az én álláspontom, hogy ahol egy elfér, elfér kettő is. Akár egy szobában is.

27N

Nekem van, nálunk nagyon jó a kapcsolat, segítünk is egymásnak, ha kell. Amikor kellett ő volt a kezesem, amikor neki kellett vigyázni gyerekre, akkor mentem amikor hívtak. Másra nem számíthatok, illetve vannak jó barátaim, de az más.

2 gyerekem van, jól eljátszanak egymással, próbálom is erősíteni azt, amikor segítenek egymásnak, hogy amikor én már nem leszek, akkor a másikra mindig számíthassanak.

Kamaszkorra még korai gondolni, addig sok minden változhat!

Viszont nálam a gyerekeknél kicsi a korkülönbség, nagyon jól eljátszanak, sokkal jobb közös programot, nyaralást szervezni, mert azonos korosztály. Más egygyerekes anyuka panaszkodik, hogy semmit sem tud csinálni, mert a gyerek nyúzza, hogy játszanak, nekem meg állandóan egymással vannak elfoglalva, egy-egy esős hétvégén szuperül szórakoznak, én meg addig mosogatok, takarítok.

Hamarabb is elengedhetem őket együtt, mert vigyáznak egymásra, pl. a kicsit még nem engedném, de a nagyobb tesóval igen. Az eleje persze húzós a picivel és a kicsivel, de most sokkal könnyebb.