Akik elváltak, hogyan emlékeztek vissza a nagy napra?

Maga az esküvő szép volt, olyan mint amit megálmodtam.

Csak azt nem értem, hogy lehettem annyira ostoba, hogy hozzámentem egy ilyen férfihoz.

Tehát maga az esküvő szép emlék, de van egy kis keserű oldala.

Persze, hogy szép emlék. Hogy úgy lett vége, ahogyan azt akkor meg sem álmodtuk volna, az más dolog. De az a nap, szerintem minden lány életében a legszebb, és annak is kell, hogy legyen, és maradjon.

Ha az a házasság nem úgy sikerül, ahogy akkor terveztétek, ahhoz annak a napnak semmi köze! Tartsd meg a szép emlékeid között, és ami utána következett, gondold végig, és ha volt benne olyan, amit neked másképpen kellett volna csinálnod, azt jegyezd meg, hogy legközelebb mégegyszer ne kövesd el ugyanazt a hibát.

Én 14 éves vagyok és leírom amit a szüleim házasságából láttam : )

16 évet voltak eggyüt. Ha jól tudom az elején nagyon jól megvoltak szerették egymást, aztán megszülettem én és amikor 9éves voltam kb. már sokat veszekedtek. Apám csalta anyámat amikor váltak anyám összejött a kollégájával, apám elmentegy másik nőhöz, aztis otthagyta és most van egy barátnője akivel babát várnak. Mivel ez lessz az első tesóm nem örülök neki mert ígysem nagyon foglalkozott apám velem. Rohadt sokat sírok miatta mai napig mert igazán most fogtam fel hogy miis van.

Csak egy mondata fáj igazán amit apám mondott-> "Minden úgy lessz mint volt, majd lejövök érted sokat és szeretni foglak ugyan úgy."

Hát ezt nem tartotta be. Szóval váló szülők vigyázzatok mit mondotok, mert lehet nem váláskor de utána kijön ez az egész idővel...ittvagyok élő példának én..! :'(