Gáz ha a szüleim nélkül jobban érzem magam?
18 évesen ahogy tudtam elköltöztem (suli miatt is,de direkt nem a közelibe jelentkeztem,hogy elkerüljek).
Azóta eltartom magam,(igaz előtte is dolgoztam feketén ),lediplomáztam,jó állásom van.
Kb fél évvel ezelőttig sűrűn jártam hozzájuk,kb havi 2-3x.
És telefonáltam naponta.De mindig csak nekem panaszkodtak,én segitsek a hülyeségeiken,sosem kérdezték hogy vagyok,sőt miután kitettem a viszonylag gazdag exem és összejöttem a nem igazán tehetős párommal,aki viszont életem párja,onnantól,onnantól anyám ellene is volt,fogadjam vissza az exet,mert annak jó kocsija,stb van.
Onnantól nem néztem feléjük,csak nagyszüleimet látogatom,olyankor öcsém is jön,és őt is látom,vele neten is beszélek,de még kicsi,nem jön hozzám.
Mióta nem beszélek anyámékkal,boldogabb vagyok.
Gáz?
26/N
és ha maguktól ők nem keresnek?
Pedig anyám ingyen hivna engem,mégse...
Most "tesztelem",eltelt másfél hónap hogy nem kerestem őket,ők se engem.
Előtte azért telefonon felhivtam anyámat 2 hetente,de csak az általam nem is ismert idegenekről panaszkodott,ami neki is édesmind1,csak pletyka.De hogy velük mi van vagy velem mi van,semmi,még kérdésre sem.
Nem látom értelmét,1-1- beszélgetés után lehangolódom.
Nem gáz, de azért mégis a szüleid, mégis 18 évig a gondodat viselték valahogy, nem dobtak el maguktól, és azért illene legalább párszor felkeresni őket. Nem pont személyesen. Ott a telefon, meg az internet.
Az, hogy ők nem keresnek, az ő butaságuk, de te ne helyezd magad egy szintbe velük. Gondolj arra, hogy ha majd elmennek, akkor lehet, hogy nagyon meg fogod bánni, hogy elhanyagoltad őket. Olyankor még az is fáj az embernek, amiért nem is ő a hibás.
Magyarul: élj úgy, hogy azt sok-sok év múlva sem bánd meg.
Egy cipőben járunk kérdező !
Dettó ugyanaz a helyzet,mint nálad,csak én idősebb vagyok.
Férjem jól megfogalmazta, hogy ők senkit sem szeretnek,csak saját magukat.És soha nem fognak megváltozni.
Ez van,jól kifogtuk.És akkor is mi leszünk a fekete bárány,ha "elfelejtjük " őket felhívni,meglátogatni,mert ők a szülők...alárendelt viszony ez nagyon,tudom,de próbáld meg lelkileg kitárni őket,és igyekezz egy diplomatikus,ám felszínes kapcsolatra velük.Szerintem jobban jársz,ha nem őrlődsz ezen,mert ők sem gondolkoznak el a saját viselkedésükön,hanem boldogan élik a világukat.Téged meg aggaszt,neked meg fáj.Hol itt az igazság?Naná,hogy nem gáz,hogy jobban érzed magad nélkülük !Üdv my Friend !
Igen: nekik gáz, mert ez azt jelentette, hogy nem votlak elég jó szülők vagy rossz, esetleg nagyon rossz szülők voltak.
Neked nem gáz, ha valóban jól megvagy nélkülük (bár az is gáz bizonyos tekintetben pszichésen és mélyen , de abba nem megyek bele).
Azt a szülői szeretetet sosem kaptam meg tőlük,ami kellett volna,nagyszüleim pótolták ezt,mai napig hozzájuk ragaszkodom inkább.
Illetve párom szüleihez,akik jobban szeretnek mint a saját szüleim.
Anyám próbál lelkiismeretfurdalást kelteni bennem mióta csak ritkán keresem őket,másnak azt hangoztatja hogy mennyire hiányzom,de bezzeg fel nem hivna,vagy be nem kopogna ha már itt vannak abban a városban hetente ahol én lakom.
Bár az eszemmel tudom,csak az bosszantja hogy boldog vagyok nélkülük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!