Hogy reagálnátok ilyen esetben?
Közös-háztartásban élünk párom szüleivel. 1 éve lakom itt.
Olykor az édesanyja nagyon csúnyán, grimaszolva és cinikusan beszél velem...
egyik eset: eladtam a régi komódomat, hoztam helyette 2 kicsit amiben elférnek a cuccaim (mert különben sehol sincs tárolási lehetőségem).
elkezdett ordítozni, hogy mi az hogy idehozok mindent, ennek a szobának nincsenek gumiból a falai.. vigyem haza stb...
Olyanokért grimaszol, hogy nézek valami vicces, aranyos videót (ő dögivel néz ilyeneket), és pofákat vág, hogy "ez de hülye.."...
Párom előtt ordítozik, és direkt sír, hogy sajnáljuk őt.
Az lenne a problémám ezzel, hogy Párom eltűri, semmit se mond, hogy anya légyszíves fejezd be, vagy most mire jó ez?
én van hogy "szembeszállok" vele, ez annyit jelent, hogy megmondom: már megint hiszel valamit, meg se beszéled velem, csak mondod a magadét.
Ő egyébként sosem beszél meg velem semmit... mikor meséltem, hogy az iskolába nehézkesen alakulnak az óráim, rossz a terem, nincs lehetőség rendesen tanulni... felhívta az iskolát, az anyámat, mindenkit, és panaszkodott...
az osztályfőnöknek magyarázkodhattam, hogy sajnálom, én ezt csak szüleimnek mondtam el, nem tudtam, hogy ez lesz...
azt állítja, hogy szeret, pedig csak kiabál, folyamatosan beleszól a munkáimba.
Elköltözni nem tudok, nekem nincs senkim, csak Párom, és a szülei.
Páromnak említettem, hogy én bármikor, bárkivel szemben megvédenm őt (és volt erre példa). Nekem ő mindennél/mkinél fontosabb, és nem szeretem, ha bántják.
Ő pedig csak néz ki a fejéből, nem mond semmit.. sírok mellette, látja mennyire szenvedek, de akkor is csak vigasztal és sosem mondana egy rossz szót se az anyjára.. természetesen édesanyát bántani nagyon erkölcstelen, viszont itt nem is bántás, inkább csak igazságtalanságról és igazságokról van szó...
Mit tennétek a helyemben? Párom helyébe?
nem tudom ennek mennyi köze van egyébként a történtekhez, de Párom édesapja nagy iszákos, ő elköltözött félre évre, most vissza jött. nem iszik most ugyan, de befolyásolja az édesanyját, kibeszél minket (szoktuk hallani), telebeszéli a fejét.
Mi párommal elég sokat segítettünk/tünk itthon: takarítás, főzés, amiben csak lehet. És mindig azt kaptuk vissza apjától, hogy kisszarosok vagyunk, minden be beleszarunk, semmivel se törődünk... :(
válasza:Ezek után miért nem kötöztök el??
Tudod erre mondják,hogy vagy megszoksz vagy megszöksz..
A döntés rajtatok áll..
válasza:nekünk nincs pénzünk, és nappali tagozatosak vagyunk.
semmi időnk, és tanulási nehézségeim vannak, pszichológushoz járok ezzel is.
válasza:" Közös-háztartásban élünk párom szüleivel. 1 éve lakom itt."
E miatt a mondat miatt én úgy értelmeztem,hogy közösen álltok mindent.Kaját,rezsit stb..
Ha így van akkor ezt a pénzt albérletre is lehet költeni..
Ha meg nem tudtok elmenni,akkor tűrni kell vagy a te szüleid nyakára kell menni..
válasza:"mikor meséltem, hogy az iskolába nehézkesen alakulnak az óráim, rossz a terem, nincs lehetőség rendesen tanulni... felhívta az iskolát, az anyámat, mindenkit, és panaszkodott...
az osztályfőnöknek magyarázkodhattam, hogy sajnálom, én ezt csak szüleimnek mondtam el, nem tudtam, hogy ez lesz...
azt állítja, hogy szeret, pedig csak kiabál, folyamatosan beleszól a munkáimba.
Elköltözni nem tudok, nekem nincs senkim, csak Párom, és a szülei."
Oskolaban azt mondod, hogy ezt csak a szuleidnek mondtad el, itt meg azt mondod, hogy nincs senkid.
Ha nincs hova menned, akkor sajnos el kell fogadnod mindent ugy ahogy van. Vagy ott hagyod parod, hisz ora is panaszkodsz.
válasza:én szeretem a párom... mondtam nekem ő a mindenem. miért hagynám el? itt most semmi szakítás, és elköltözésről nem volt szó. miért nem lehet a kérdésemre válaszolni? miért nem a konfliktust, a rosszat kell először orvosolni? miért kell minden esetben menekülni? mindenki azt hajtogatja, hogy nyeljél, költözz el. esetleg valami normális segítség is jöhetne... ráadásul merem állítani, ha ti lennétek ilyen helyzetben, és nem lenne pénzetek, kicsit se lenne könnyebb, ha azt mondaná bárki: költözz el, csinálj valamit, azt kész.
Ha valakivel együtt élsz, azzal általában próbálsz jól kijönni, és nem ott hagyni?
édesanyja mondta, költözzek fel, és sosem küldött el/haza/máshova. Én sosem tettem rosszat, keresztbe neki(k).
Nekem csak édesanyám van, aki a 92 éves nagymamámat pelenkázza, 62 évesen. Nekem otthon pokol volt az életem, többszöri suicid kísérletem volt már...
nem potyára járok orvoshoz.
válasza:Nem tudom akarsz-e költözni. Illetve hányí éves vagy? Mert az,hogy nappalis az még nem sokat árul el. De kvázi eltartanak a baerátotd szülei. Gáz,hogy nem áll ki érted és nem keres veled közös megoldást a problémáidra... ezért mnodják sokan ha moast ilyen később sme fog változni költözz el.
Nem értem miért volt pokol az életed, de nem is tartizik rám. mindenre van megoldást és azt neked, nektek kell megtalálni.
édesanyám havi 10.000-et kifizet ételre, hogy legyen mit ennem.
ebben kiegyeztek, hogy elég lesz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!