Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szülők, ti hogyan reagálnátok hasonló esetben?
Az én anyám 16évesen jött össze az apámmal (25)
:D
A te lányod mennyi? és a pasi mennyivel idősebb?
Nem az anya vagyok hanem a lány:) Nincs senkim még, csak tudom magamról, hogy a saját korosztályom a legritkább esetben szokott bejönni. Mindig az idősebb pasik tetszettek és kíváncsi lennék, hogy szülők hogy látják azt, ha a lányuk hazaállít egy nála idősebb pasival. Hogy ők hogyan élik ezt meg.
19 éves vagyok, és kb olyan 10 max 15 évnyi korkülönbségre gondoltam.
igazából a 20. éved közelében már kisebbnek tűnik a különbség. Kevésbé elítélendő, mint az, ha 15 évesen akarnál 25 évessel összejönni.
Viszont én azt mondom, ne mások szüleitől akarj információt szerezni. Kérdezz rá otthon!
Nem vagyok szülő, de azért leírom a saját példámat, valamint, hogy mit szóltak ehhez a szüleim...
16 voltam, amikor összejöttem, a mára már volt barátommal, aki már akkor jócskán elmúlt 20 és természetesen sokkal tapasztaltabb volt nálam, más elvárásokkal stb... Mostmár én is azt mondom, hogy ő akkor már kész férfi volt, én viszont csak egy éretlen kislány.
A szüleim nagyon nem örültek. Nem a volt barátom miatt volt kifogásuk, sőt nem is a korkülönbség miatt, hanem amiatt, hogy ez komoly kapcsolat lett, a házasság is szóba került... 16 évesen belekerültem egy olyan szituációba, amibe más huszonévesen szokott belekerülni, és mostmár én is azt mondom, hogy ez a szituáció huszonévesen természetes nem tizenévesen. Csak ő volt nekem, leépítettem a kapcsolatot a barátnőimmel, ha úgy adódott mostam-főztem rá, állandóan együtt voltunk, nyaralni jártunk ilyenek... Nem lett volna ezzel probléma, ha nem 16 vagyok hanem huszonvalahány. Három évet voltunk együtt, és olyan volt mintha házasságban élnénk, nagyon megkomolyodtam, teljes mértékben fel kellett nőnöm hozzá. Közben nekem se volt jó, csomószor kijöttek rajtam mindenféle pszichoszomatikus betegségek ha már nem tudtam helytállni a korom miatt (pl. teljesítsek jól a suliban, aztán dolgozzak is, hogy éljünk valamiből, plusz akkkor főzzek rá, na meg akkor még nézzek is ki jól, és legyek kedves, jófej csaj stb...) ha már nem bírtam egyensúlyozni a szerepeim között, akkor migrénnel vagy gyomorfekéllyel ágynak estem, rengeteget fogytam is...
Már nem vagyunk együtt az exemmel, de a mai napig viselem ennek a kapcsolatnak a hatásait pl. képtelenségnek tartom, hogy összejöjjek a korombeliekkel, holott azt is tudom, hogyha most megint összejönnék valakivel, aki idősebb, akkor belekerülnék egy olyan szituációba (újra), ami még nem az én koromnak megfelelő....
Nekem most be kell fejeznem az egyetemet, de ha összejönnék egy harmincassal ő már valószínűleg gyereket akarna, és lehet, hogy valamilyen szinten én is akarnám, de valahol már tudom, hogy ennek még nincs itt az ideje...
(Igen a volt barátommal gyereket is akartunk, holott én még akkor nem voltam 18 se )
A szüleim a kezdetben nagyon nem támogatták ezt a kapcsolatot, tiltottak is az exemtől, aztán olyan 1 év elteltével kezdtek beletörődni, majd támogattak is minket, de azért mindig elmondták, hogy nekem még korai megélni ezeket a dolgokat... (igaz én ezt meg eleresztettem a fülem mellett, és csak mostanában kezdek rájönni, hogy igazuk volt)
Nem tudom mit tennék, ha majd évek múlva a kamasz lányom hazaállítana egy nála jóval idősebb férfival és elkezdenének papás-mamást játszani. Azt hiszem elmondanám az én történetemet, és próbálnám óva inteni a lányomat, hogy komolyabban belehabarodjon az illetőbe, de azt hiszem mindenki a saját kárán tanul, engem se lehetett megállítani.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!