Szokásos szülő probléma?

Rég van ez, ami foglalkoztat, tényleg nem mellémállást, vagy fikázást várok, csak véleményt.

Mért nem tud a szülő inkább gondolkodni amikor pl a párja iszik, (a férfit ha nézzük) és a helyett, hogy néha nem gerjesztené a veszekedést, hagy aludja ki magát, mégis inkább beleköt. Ha amikor elköltözik a gyerekkel az anya a gyereket nézi elvileg, akkor ilyen esetben mért nem lehet? Főleg mikor utána újra összeáll egy hasonlóan ivó emberrel, és kiteszi újra a gyerekeket annak, csak mondjuk őt már el is zavarhatja a háztól(hiszen az övé) aztán visszafogadja sokszor úgy, hogy előtte a gyereket küldi ki elküldeni, utána meg két szék közé esik a gyerek, és persze elzavarás után már jön a beszéddel, hogy "hát mégiscsak nekem is kell egy társ"... akkor mért kell alkoholistát újra választani, netán a megváltoztatási mánia, vagy a tudat alatti csakazért is vagy miért? És persze nem az van nézve, hogy a gyerek ezálltal sokat tűr, hallgat, hanem, hogy ő mi mindent megtett... Lelkileg nem jó pedig a gyereknek. Miért ilyen sok felnőtt, sok szülő? És tényleg ne haragudjanak én már 27 vagyok, de már megint ez a sláger otthol. Miért jó ez? Mért nem ül már meg a seggén anyánk? :S Már haza sem vágyunk látogatni sem. Miért? Az idegbe? :S