Neveljem fel a kislányomat egyedül vagy menjek vissza a kislányom édesapjához, aki bántalmaz? Esetleg ha valaki tud adni tanácsot, vagy véleményét leírna szivesen meghallgatnám.

Vissza ne menj hozzá, és nem, nem vagy köteles odaadni neki a gyereket.

Menjen perre, majd a bíróság megítél heti 2 óra felügyelt láthatást - talán -, aztán csá.

Menekülj. Vissza se nézz.

Anya 27éve jött össze nevelőapámmal (4 éves voltam). Az első 2-3 évben minden szép is jó is volt. Majd ugyan ez. Elkezdett inni alkalmanként. Havi 1-2x. De olyan szinten, hogy agressziv lett. Eleinte anyával csinálta ugyan ezt. Verbálisan bántotta, majd ütötte verte. Aztán később én következdtem. Részegen állandóan vert. Én folyamat tele voltam lila foltokkal. Anyám meg végignézte, mert szereti. Mert minden alkalommal megígérte, nem lesz több ilyen.

Anya terhes lett az öcsémmel. Tervezték. Nevelőapám egy ivászat alkalmával késsel futott anyám után, mert az nem az ő gyereke, kivágja belőle.....

Egyre többször fordult elő. Persze mindig ígért utána fűt-fát.

Ahogy lehetett, én leléptem otthonról.

Most itt vagyok 30. Hiaba jártam pszichológushoz, rengeteg önértékelési problémám van. Azóta férjhez mentem, a világ legjobb emberéhez, mégis a mai napig nem merek vele veszekedni, mert a gyerekkorom bennem él, rettegek mikor üt meg. Holott elöbb törné le a kezeit, mint bántana.

Kihat a mindennapjaimra. A szexuális életemre. Mindenre.

Ezt a sorsot akarod a gyerekednek is?

Elég egy rossz mozdulat, egy rossz ütés, belehalhat valamelyikőtök. Ez kell neked?

Anyámnak ez kellett. 27éve vannak egyútt. A mai napig ez megy. A rendőrség lassan örsöt állíthatna melléjük, mert hetente járnak ki. Anyám most jutott el oda, hogy ennek vége legyen. Úgyse lesz.

Volt eltörve bordája, repedve kulcs csontja.

Télen hordott már napszemüveget, takarja a monokliját.

Megéri mindezt azért,mert akkora fene nagy a szerelem. Meg bízik az ember abban, hogy megváltozik. Szerinted egy ilyen apára van szüksége a gyerekednek?

Először is nagyon sajnálom, ami veled történt, és teljesen normális, hogy meg vagy zavarodva, félsz a jövőtől, nem tudod mit csinálj. Ne menj vissza egyelőre semmiképp.

1) Ha nem vagytok házasok, de volt apasági nyilatkozat, akkor bírósághoz kell fordulnod és mielőbb rendezned a gyerek láthatását és a gyerektartást, ebben ügyvéd fog segíteni. Ilyen pici gyereket általában nem engednek el felügyelet nélkül az apával, nálatok, vagy ha félsz tőle akkor a gyámhivatalban felügyelet mellett találkozhat a lányával meghatározott időközönként.

2) A bántalmazás kapcsán is tehetsz feljelentést, de ha nem készült orvosi látlelet a sérüléseidről akkor nem tudom milyen eszköze van a bíróságnak (kis hazánkban amúgy sem áll túl jól az ilyen ügyek kezelése).

3) NANE vagy hasonló, bántalmazottakkal foglalkozó szervezetet keress meg, ők jogi tanácsot is tudnak adni és tudnak ajánlani pszichológust, arra is szükséged lesz, ezt nagyon nehéz feldolgozni.

4) Kislányodnak JÓ apa kell, nem BÁRMILYEN apa, semmiképpen nem olyan, aki téged és előbb-utóbb őt is bátja.

5) Párod ha TÉNYLEG komolyan gondolja, akkor ELŐBB menjen szakemberhez, elvonókúrára, pszichológushoz, dühkezelésre stb., és majd ha hosszabb ideig nem iszik és még mindig titeket akar, közben normálisan fizet és tartja a lányával a kapcsolatot, és neked van erre hajlandóságod, akkor majd később menjetek család/párterápiára, és akkor ESETLEG lehet közös jövőtök. De ez nem heteket, hanem hosszú-hosszú hónapokat, akár éveket jelent. De őszintén megmondom a legtöbb esetben a fogadkozás megy csak könnyen, hosszú távon nem tudnak józanok és normálisak maradni (de hátha a te párod lesz a ritka kivételek egyike).

14-es: általánosságban igen, ez egy jó tanács, de ha elismeri a másik fél, hogy bántalmazó és keres segítséget, akkor esetleg van remény a változásra.

Tudom, nem ez a jellemző sajnos, általában hamar feladja a bántalmazó, mert ez egy hosszú és nehéz út (lenne), a legtöbben elbuknak már az elején. Itt 2 év normális együttélés után jelent meg a képben az alkohol és a bántalmazás, szóval a faszinak erről az oldalról kellene indítani, elvonókúra és utána pszichológus/düh/stresszkelezés, hogy ne az alkoholhoz nyúljon, ha problémája, feszültsége van, mert a leírás alapján belőle egyértelműen az alkohol hozza ki az állatot.

Legtöbbször az a baj, hogy ha el is kezd mondjuk szakemberhez járni, akkor megbocsát a másik fél, visszaköltözik pár hónap után, és kezdődik minden előről , mert már nincs mi motiválja a bántalmazó felet, hogy gyógyuljon tovább, pedig itt általában évek munkájáról lenne szó. :(

Soha ne menj vissza!

Intézd el a gyermekelhelyezést.

Ott kérj felügyelt láthatást. Az olyan, hogy nem viheti el, és egy plusz személy is jelen van.