Kit válasszak, a szüleimet, vagy a barátomat?
A politika sem ok erre. Nálunk is a fele rokonság a "sötét oldalon" állt*, és néha komolyabb ideológia is voltak, mégsem vesztünk emiatt összes senkivel.
*Persze mostanában már egy része "megtért", a többi meg remélhetőleg nem szavazott.
Úgyhogy ez még nem lehet ok haragra, ha pár vitát eredményez is!
Túl keveset írtál le, néhány részlet kéne ahhoz, hogy véleményt mondhasson az ember!
Alapesetben a szülőket kell választani (főleg 18-20 év alatt) de lehetnek kivételek!
Nem írtad, hogy hány éves vagy, pedig fontos lenne, tudni, hogy a barát csak egy "diákszerelem" (16-18 év), vagy már egy párválasztásnak (20-22 év) tekinthető.
Utolsoval egyet ertek.
Anyam velem is megcsinalta ezt, en meg belul orlodtem, hgoy mi legyen, pont amiatt, hogy szulobol nem lesz masik, baratbol viszont igen. Rendben,ez igaz. De nem szep dolog valasztasra kenyszeriteni, akit szeretunk.
Szerintem ha csak ez a problema, azert ne szakits. Probald meg ugy intezni, hgoy keveset talalkozzanak, ha lehet, koltozz el, bar nem tuodm hany eves vagy. Mondd meg a szuleidnek,, hgoy szereted es nem fogod elhagyni, sajnalod, h nem ertik meg egymast, a lenyeg szamodra az, hgoy Te boldog vagy vele. a ertelmes embernek tartjak magukat akkor nem fognak beledallni, hanem megertik.
szia!
Ilyenkor maradj pártatlan. Se egyiknek se másiknak ne bólogass, hogy "jól mondod". Ez butaság, hogy azért kell a szüleit választania, mert a szülei. ÉS? Akkor mindig mindenben (amiről lehet egyéni véleménye) a szülőkre kell hallgatni? ÉS akkor csodálkozunk, hogy pl.ennyi balfék pasi van, aki nem mer nemet mondani a szüleinek, és inkább a párja szenved?
Mondom, legyél pártatlan. Nagyon nehéz,de úgy veszem észre Te nem nagyon folysz bele ezekbe, és akkor könnyebb a dolog.
Meg tapasztalatom alapján inkább a szülők kezdik el frocliztatni a "kis újoncot" különféle világmegváltó kérdésekkel és neézetekkel. A szülőket már nem lehet erről "ledumálni" hogy "nemár olyan ciki", mert csakkazértis kellemetlen helyzetekbe fogják hozni a barátodat.
Inkább érvényesüljön az "okos enged , szamár szenved" elv. Beszélj a barátoddal, hogyha nagyon muszáj beszélgetniük és feljönnek a nemkívánatos témák ne engedje magát befolyásolni. Mondja, hogy "erről már múltkor elmondtam a véleményem, most nem akarom magam ismételgetni" és terelje a tmát. Próbáljatok minél kevesebbszer ilyen helyzetbe kerülni. Magyarán, ha macerásak a szülők nem kell sokat beszélgetni...
"A barátomnak nincsen pénze..." De van, és kicsit szórja is.
Az életstílusbeli különbségek. A barátom úgy vásárol kaját, hogy mindig minden legyen otthon, legfeljebb kidobja. A szüleim mindig szigorúan figyelnek, hogy élelmiszert ne kelljen kidobni, és ez legalább annyira elvi dolog, mint anyagi. A szüleim akkor ülnek kocsiba, ha el kell menni valahova, és egy kis köbcentis dízellel járnak, ami termeli az üzemanyagot. A barátom csomószor "csak úgy" autózik, ráadásul három kocsija is van meg egy motorja, amik mind sokat fogyasztanak. Néha még versenypályára is kimegy. Múltkor elvitt motorozni, a szüleim pedig azt a kijelentést tették, hogy ha a barátom meg akar halni az szíve joga, de egyedül tegye és engem ne öljön meg...
Most a vita a repülőnap legyen, ne legyen kérdésből alakult. Igazából a barátom sokkal jobban érvelt, de ha a szüleim is mondtak valami értelmeset, akkor elment a füle mellett.
Az a baj, hogy én még otthon lakom részben, így akarva akaratlanul is találkoznak, és már kezd néha az idegeimre menni ez a folytonos verbális háború...
Én 22/L, a barátom 21/F, szóval nem diákszerelem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!