Van itt olyan köztetek akiknek rossz a viszonya az anyosával/apósával?

Jelen. Bár most megy az áljópofizás mióta 3 évvel ezelőtt megtudta h terhes vagyok a fiammal, előtte 1.5 évig nem beszéltünk.

Elvesztettem a 7 hónapban a kisbabám, halva kellett megszülni mikor bejöttek látogatni anyumékkal szart a fejemre mindenkit a saját problémájával traktált. Akkor a mi családunkat okolta hogy tuti h nálunk volt valaki beteg és azr örökölte közben meg neki halt meg a férje fia betegségben (na akkor melyik oldalról valószínűbb a betegség öröklése) meg persze engem hibáztatott.

Miután kikerültem a kórházból lecseszett h nem intézzrm el a kutyája oltását, mondtam h volt "jobb" dolgom is annál erre rávágta hogy ne foglalkozzak én már azzal intézzem amit kell. A faluban azt hiresztelte hogy én porig aláztam közben ő jött mindig akkor mikor párom nem volt otthon és sértegetett meg kiabált (volt h az idegtől már sirva mentem dolgozni) stb arról az oldalról nem álltak velünk szóba a rokonok.

És még nagyon sok más...lehet hibás voltan én is de h a baba elvesztésekor is csak neki lehet rossz mert szegeny fiuunokat elvesztette es ő legyen a középpontban...

Nem fogom megszereti elviselem ritkán de ennyi.

A mi kapcsolatunk nagyon jól indult, aztán bekattant nála valami, valószínűleg az, hogy komolyan gondoljuk a fiával. Fél év után elkezdett nem beszélni velem, holott addig napi szinten írtunk egymásnak. Folyamatosan provokált, de nagyon nevetséges módon tette, egy csoportban, ahol mindketten tagok voltunk, ott írta a kétértelmű megjegyzéseit. Egyszer nagyon eldurrant az agyam, és megírtam, hogy úgy vagyok vele, ha valakinek gondja van velem, az az ő problémája, nem az enyém. Na ez indította a lavinát, rögtön rám írt, elhordott mindenfélének, megvádolt, hogy el akarom csábítani a férjét (párom édesapját), hogy állandóan kirakom a melleimet (egyáltalán nem szoktam), és egy csomó olyan dolgot vágott a fejemhez, hogy csak néztem. Páromnak később mutattam a levélváltást, azt mondta, hogy ez a nő nem normális. Azóta elviseljük egymást, bár én eljutottam arra a szintre, hogy nem megyek hozzájuk vendégségbe, maximum pár órára, és inkább párommal közösen bérlünk egy apartmant arra az időre (távkapcsolat egyelőre, így ha találkozunk, akkor az több nap).

Szeptemberben összeköltözünk, most nem tudom, hogy mire számítsak: belátja végre, hogy igenis kitartottunk egymás mellett a fiával vagy még jobban bedurvul.

Is-is!

Két házasságom, így 2 anyósom volt.

Az első nagyon szeretett, pedig volt hibám bőven így utólag visszagondolva.

A második utált minden ok nélkül, a házasságunk tönkremenetelében is nagy szerepe volt.

Igazság szerint az anyósommal évekig baráti volt a kapcsolatunk, rengeteget voltunk egymásnál,mentünk ide - oda, sokat dumáltunk. Aztán a sógornőmnek ez nem nagyon tetszett és egyre jobban igyekezett anyósomat ellenem hangolni. Részben úgy hiszem, hogy sikerült is neki. Még a munkahelyük is egy lett. Most ott tartunk, hogy néha hoz át kaját (nagyon ritkán kóstolót) , vagy ha elmegyek hozzá, megfőz egy teát és elbeszélgetünk, de csak amolyan hétköznapi dolgokról, nem olyan bizalmasan, mint régebben. A másik, hogy pont babát várok és nagyon rosszul esik, hogy mikor tudja, a hányingeres heteimet élem, rám se nyitja az ajtót. Ha meglát az erkélyen odaszól, hogy mi újság (a szomszédban laknak), de különösebben nem érdeklődik...

Apósom eleinte jófej volt, de azóta már voltak olyan huzasai velünk szemben, ami beárnyékolja a kapcsolatunkat sajnos. Pl. mindig mindenben ránk szorul, a párom munka után is szalad hozzá segíteni a ház körül, én a papírjaikat segítek intézni, vagy van hogy rám biz dolgokat megvásárolni, vagy hogy kölcsön kéri az autónkat. De mikor nekünk kell segítség, mindig talál valami kifogást. Amúgy férjemék hárman vannak testvérek, mégis mindig a férjemet hívogatja mindenért. Ja és ő általában lenézi a tanult embereket. Szerinte a diplomásak mind lusták, mert az ő szemében csak a fizikai munka a munka. Na én 2 diplomás pedagógus vagyok. Tehát eleve nincs rólam túl jó véleménnyel... Előítéletek ugye.