Elhagynátok a párotokat, ha a családja nem fogad el?
Sziasztok. Nagyon nagy dilemmában vagyok. Sajnos a kezdetektől nem fogad el a párom családja. Unokatestvérei se(2 lány). Azt vettem észre, hogy a párom volt a kis kedvenc, mert ő a legfiatalabb. Mindenki őt imádta, és mióta képbe kerültem, gyűlöl mindenki, mert hogy én el veszem tőlük. A testvére az első héten tudtomra adta, hogy takarodjak a képből. Sajnos ő egy semmire kellő, alkoholista, az anyjáékkal él még 35 évesen. A párommal 4 éve vagyok együtt, már együtt élünk, de érzem a passzív agressziv dolgot. Az anyós jelölt, persze mindenbe beleszól, eddig 1x volt nálunk, mert a szememre hányta hogy ő neki nem tetszik a lakás, ahogy élünk benne, és ő a szekrényt 1 cm-errel odébb akarná tolni... stb. pénzügyi dolgokkal is lehúzza a párom (nagyon sok hitelt felvetett vele) és sorolhatnám. Már pszichésen nem bírom! És rengeteget stresszelek, és már konkrét bajaim is lettek miatta.
Ünnepekkor persze itt voltak az unokatestvérei és a párjaik. Egy közös képen sem szereplek, mindig akkor készültek a közös képek mikor épp kimentem konyhába, vagy a fürdőbe, és az orrom alá dörgölik, hogy nem vagyok rajta. Párom védi őket, soha nem állt mellettem, mindig a családját védi, amit valamilyen szinten megértek, de nem én vagyok már lassan a családja?!... és nem veszi észre ezeket a dolgokat, ő azt hiszi minden rendben van.. ha beszélni próbálok vele erről, terel, hogy nincs így és beképzelem.. Az anyja már hazugnak is beállított a párom előtt, és letagadott mindent amit nekem mondott, mivel nagyon sokszor nekem esett már a párom szeme láttára, mert azt várta tőlem, hogy egész nap a nagy fenekét szolgáljam ki. Igazából egész éjjel tudnék írni... Lényeg, kezdem feladni a harcot a páromért, mert közben én tönkre megyek és úgy érzem nem akarok ehhez a családhoz tartozni, nem akarom úgy leélni az életem hogy mindig stresszelek és már fizikálisan is megjelentek a tünetek. Ti mit tennétek?
Igen, elhagynám a páromat a családjával együtt ha nem állna ki mellettem. Hasonló szituban vagyok én is, de nálam szerencsére a párom időben észbe kapott és mellém állt. Persze a szülei utána még jobban csesztettek engem mert hogy "ellenük fordítottam a fiukat", persze nagy ellenük fordítás volt, amikor az anyja a szemembe mondta az elején hogy lehetek bármilyen úgysem fog elfogadni engem, mert sose leszek elég jó. Végül betelt a pohár a páromnál, hogy a szülei még esküvő után sem voltak képesek elfogadni hogy engem választott, így a vége az lett hogy megszakitotta velük a kapcsolatot. (figyelmeztette őket erre, ha nem fejezik be és választania kell, engem fog választani, de csak nem hagyták abba a sározást, és a kötekedést).
Ha a párod melléd állna, menthető lenne a kapcsolat, de ha nem áll melléd, akkor megette a fene az egészet.
Hm...anno, amikor összejöttem a férjemmel, akkor a húga már utált. Köszöntem, odamentem bemutatkozni és hátat fordított, majd elment. :D 1 hét alatt utált az egész család. Még azok is, akikkel nem is találkoztam. Folyamatosan mentek az áskálódások, a pletykák, hogy hol, milyen férfiakkal láttak engem (munkaidőben, a város másik végén).
Nagyon sokféleképpen próbálták minannyian megkeseríteni az életünket és még miután összeköltöztünk, azután is folyamatosan pumpolták pénzzel a férjemet. Nem akarok nagy számokat mondani, de milliós tétel volt, amiben mindkettőnk pénze benne volt.
Én sokszor éreztem úgy, hogy kiszállok, nekem ebből elég volt. Pedig a férjem kiállt mellettem és próbálta békíteni a rokonait. Kb holnap reggelig sorolhatnám mennyi fenyegető vagy "társkereső" mailt kaptam (igen, felraktak egy társkeresőre).
Aztán a legutolsó alkalommal nagyon elgurult a gyógyszerem és istenesen kiosztottam "anyósomat", de akkor már kijött az elmúlt 3 év alatt okozott stressz is. Természetesen neki állt feljebb és akkor döntött úgy a férjem (miután ő is kiosztotta a rokonokat), hogy itt vége. 10 éve nem tartjuk a kapcsolatot a családjával, azt sem tudják mi van velünk. Minden elérhetőségünket lecseréltük.
Ha a férjem nem állt volna mellettem, akkor nem maradtam volna ebben a kapcsolatban. Így is sokszor nehezemre esett és sokszor léptem volna. De a te helyedben így, hogy nem számíthatsz a másikra...nem maradnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!