Jogos a kérésem vagy nekik van igazuk és nekem kell alkalmazkodnom? (kinél töltsük a szentestét)
10 hónapja vagyok együtt az új párommal. Én idén váltam el (jóval azután jöttünk össze, hogy elköltöztem az ex-férjemtől) és van köztünk egy nagyobb korkülönbség, én 31/N vagyok ő pedig 20/F. Minket nem zavar a dolog, nem is nézünk ki furán együtt (általában egyidősnek gondolnak minket), elvileg a családját sem zavarja. Szeretnek, elfogadtak engem, egy pillanatig sem volt ebből probléma.
A családja az édesapját és a nagymamáját jelenti. Az anyja elég csúnya körülmények között lépett le pár éve, azóta új családja van, így ő nem része a családnak. Viszont érhető módon az apjával és a nagymamával nagyon szoros a kapocs, csak hárman vannak egymásnak, egymásra támaszkodva vészelték túl, mikor az anyja lelépett, nagymama segíti őket anyagilag is stb...
A lényeg: jön a karácsony, és nekem az lenne a természetes, hogy a szentestét a kedvesemmel töltöm, azzal, aki a legfontosabb nekem (mint ahogy az elmúlt években az ex-férjemmel töltöttem, és utána mentünk a szüleinkhez, egyik nap egyikhez, másik nap másikhoz). Viszont párom apja úgy szervezkedett, hogy 24-én nagymamához mennek hármasban. Utána következő két nap már lehetek együtt a párommal, de 24-én nem.
Tudom, hogy még csak 10 hónapja vagyunk együtt, és így talán érthető is a dolog, de vajon jövőre is így lesz majd? Akkor is lestoppolják a szentestét hármasban, én meg csináljak, amit akarok?
Tervezzük, hogy 1, max. 2 éven belül összeköltözünk, bár erről lesz-após még nem tud. Nem tudom, hogy fogja fogadni.
A kérdésem: szerintetek jogos a kérésem, hogy ha idén már/még nem, de jövőre a párom már velem legyen 24-én vagy hagynom kellene, hogy ez maradjon meg nekik, hármasban programnak? Nem akarom amúgy fúrni a családi összhangot, szeretik egymást, apa és nagymama tényleg rengeteget segít(ett) páromnak a nehéz időkben is. De én meg igényelném a páromat szenteste.
Mit javasoltok?
Még pár dolgot fűznék hozzá.
Szajkózzátok, hogy a párom 20 évesen még gyerek, bezzeg mikor a 18 évesek arról panaszkodnak ebben a topikban, hogy anya/apa megkeseríti az életüket, akkor az a sztenderd válasz rá, hogy "18 éves felnőtt ember vagy, önállósodj, költözz el!". Vegyük már észre itt a kettős mércét.
Másrészt, többen írtátok, hogy a párom anyakomplexusos. Az apjával találkoztam először egy hobbikörben (tánctanfolyamot vezetek), mikor hazament, újságolta a fiának, hogy milyen szép, fiatal oktatójuk van. 20 évesnek gondolt. Pár héttel később jött a párom is, ő is 20 évesnek gondolt. Hónapok teltek el, mire eljutottunk oda a felszínes beszélgetések után, hogy kiderült, egy tízessel több vagyok, mint amennyinek mindketten gondoltak. A páromnak addigra már nagyon tetszettem. Meglepte a korom, de nem változtatott ez semmit az érzésein. Hol lehet ebben anyakomplexus, ha azt gondolta, annyi idős vagyok, mint ő? Nem szándékosan választott egy idősebb nőt.
És lesz-após és nagymama igenis kedvelnek. Örülnek, hogy a fiuk/unokájuk boldog. Párom apjával vannak néha kisebb konfliktusaim, de azt hiszem, ez érthető. Mostanában kezd neki leesni, hogy a fia nem sokáig marad már otthon (párom azelőtt mondta már nekem, hogy jövőre saját lakást szeretne, mielőtt összejöttünk), és mivel nagyon szereti és nagyon ragaszkodik hozzá, vannak ebből súrlódások. Meg néha engem is próbál gyerekként/gyerekeként kezelni, amit én persze már nem nézek jó szemmel, mert ez a szakasz nekem már rég lezárult. Ilyenkor meglepődik, hogy én "nem állok kötélnek", ebből vannak konfliktusok. Ettől függetlenül szeretnek. Ha nem szeretnének, arról tudnék, mert ők ketten mindent megbeszélnek egymással, lesz-após egy nagyon szabadszájú valaki, aki ezt nem tartaná magában. Párom pedig elmondaná nekem, ebben biztos vagyok.
Lesz-após
Huhh, ez azért elég ijesztő, hogy ílyet mondasz egy 20 éves fiú apjáról
Jajj Istenem... azért írok lesz-apóst, mert könnyebb így nevezni, mint minden alkalommal leírni, hogy "a párom apja".
Nem tervezek még egyszer férjhez menni amúgy, úgyhogy ez amolyan költői megnevezés.
Tényleg könnyebb. 3 leütéssel rövidebb:-)
Egyébként nem szervezkedett, hanem ugyanúgy ünnepelnek, mint eddig. Szép is lenne, ha a fiam barátnője azon akadna ki, hogy mit szervezkedek Szenteste, ő majd kitalál valami mást. A saját érdekedben ne képzelj többet ebbe a kapcsolatba, mint ami van.
"nagymama segíti őket anyagilag is stb..."
De a lesz-apósnak van pénze táncikálni járni, a srác meg jövőre saját lakást szeretne...
Örülök, hogy válaszolva a kérdésemre, leírtad, mit akar a párod.
Szerintem alapvetően nincs probléma a korral, ha a párod elég érett személyiség. Lehetnek kivételek a 20 évesek között.
Szerintem a probléma azzal van, és te is azért írtad ki a kérdést, hogy veled nem számoltak a karácsonyozásban. Ha annyira szeretnek, mint írod, miért hagynak ki a karácsonyi ünneplésből, mintha semmi közöd nem lenne a családhoz?
Én nem képviselem ezt a kemény vonalat, amit itt egyesek írtak, hogy amíg nincs esküvő, a gyerek párja be ne tegye a lábát a közös családi szentestébe. Ezáltal a gyerek párja a futottak még haverok, munkatársak szintjére kerül, akik ugye szintén nincsenek ott a családi szentestén. Épp ezért szerintem - bocs - nettó bunkóság a gyerek aktuális párját kihagyni a karácsonyból, bármit is gondol a szülőgárda az aktuális párról, mert a gyerek azért van vele, mert jövőt tervez vele.
És lehet, hogy szemben kedvesek veled, meg "szeretnek", de ez egy igen erős visszajelzés arról, hogy nem tekintenek a család részének, mert akkor MEGHÍVTAK volna.
Ezt ne hagyd figyelmen kívül, mert a jövőben lesznek még itt problémák, és a párod választásra lesz kényszerítve, ebben egészen biztos vagyok.
Te is érzel ebből valamit belül, azért írtad ki a kérdést, mert valami zavar és nem kerek.
25. válaszadónak:
1. Nem fogom részleteiben kiteregetni a párom családjának anyagi helyzetét, de ha elgondolkodsz a helyzeten, biztos találsz 3-4 hihető variációt, amelybe beleférnek a leírt információk.
2. Bármit is írnék, úgyis azt mondanád valószínűleg, hogy kamu, úgyhogy inkább lapozzunk.
26-os:
Azt hiszem, igazad van, ezen majd elgondolkodom. Mármint, hogy talán mégsem szeretnek annyira, mint gondoltam. Hogy miből gondoltam amúgy? Párom apjának száján szaladt ez ki (na, ilyen helyzetekben könnyebb lesz-apóst írni, amiben nincs birtok viszony, csak egy főnév, de mindegy). Nagyon jóban voltunk már akkor is, mikor még semmi sem volt köztünk a fiával, ő maga mondta, hogy "szeret" emberileg. De igaz, azóta változott minden. Mások az emberi kapcsolatok, mélyebbek, új irányokat vettek hármunk tekintetében. És biztos vagyok abban, hogy párom apja nehezményezi, hogy "elveszem" tőle a fiát. De hát 20 éves, önállósodni szeretne (ha én nem lennék mellette, akkor is szeretne). Abban is igazad lehet, hogy hamarosan választás elé kell majd állnia a páromnak, és ha engem választ majd, hogy saját lakás helyett esetleg hozzám költözik (hiszen úgy lenne logikus), akkor szerintem párom apjának el kell majd ezt fogadnia. De nem tudom, mennyire fog simán menni a dolog... Hát majd meglátjuk.
Ha a 20eves pasid eleg erett lenne akkor azt mondana:veled toltom a karacsonyt nem a szuleim iranyitanak.
De ezekbol.itelve csak kamasz,gyerekes.
Nem felnott ferfi viselkedes.
Te felnott viselkedest varsz olyantol aki nem az-persze hogy tudja megadni neked azt ami neki sincs-vagyis a felnõttes viselkedest. Meg mindig a szulei (apja, nagyi)iranyitjak.
De te tudod miert kell neked egy tinedzser.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!