Lehet hogy anyósom emiatt nem örül az születendő unokájának, nagyon rosszul esik és nem merem felhozni, párom meg nem így látja?
Páromnak van egy bátyja, aki elvált,de van 3 gyereke. Nagyon problémásak voltak, verekedtek is, rondán beszéltek, rájuk volt hagyva minden. Anyósom sokat vigyázott rájuk, akár heti rendszerességgel. Sokat panaszkodott rájuk mindig. Mikor megtudta hogy terhes vagyok a másik fiától egy erőltetett mosolyt valahogy próbált biggyeszteni, de nagyon álszentnek tűnt. Mióta ezt megtudta az unokáiról csak jókat mond. Többször elismétli, hogy mennyire imádja őket. Ez rendben is van, hiszen ez egy szép dolog és az is hogy foglalkozott velük mindig. Egyszer megjegyeztem hogy milyen jó a gyerekeknek is hogy rendszeresen találkoznak a nagymamával, sajnos nekem távol lakik a családom, anya nem tudna vele lenni. Erről ő egyből azt reagálta, hogy hát ő már kiunokázta magát,ez már elég. Én mondtam hogy nem rá akarom tukmálni a hét minden napján, de tényleg nem. Azt mondtam hogyha el kell mennem orvoshoz, vagy elintézni valamit akkor pár órára majd ott hagyhatom-e. Sajnos nincs más segítségem ilyenekhez. Erre nem reagált, sőt azt sem kérdezi sohasem hogy hogy vagyok,csak az új macskáiról áradozik mindig. Igazából eddig jó volt a viszonyunk, de olyan mintha tehernek érezné az új unokát.
Ez nagyon rosszul esik. A családom aki nagyon várja a picit nem gyakran láthatja majd a fiam a távolság miatt.
Azért viselkedhet így, mert sokszor a nyakába lettek "varrva" úgymond az unokái évekig és már tényleg belefáradt? Pedig ott a másik oldalról még mégtöbb segítség volt, gyakorlatilag a gyerekek 7 napból 6-ot a nagyikkal töltöttek, akik mind közel laknak.
Lehet nem kéne ennyire előre izgatnom magam, lehet a hormonok teszik, de nem érzem már jó magam a társaságában azóta mióta ilyeneket mondott. Egyébként nagyon fitt, jár futni, jógázni, sétálni, nyaralni.
Ezen most kár izgatnod magad, mert anyósod akármit gondol, az a baba a megfelelő időben úgyis meg fog születni, nem?
Aztán majd meglátja anyósod ..... és reméljük az jön elő belőle, ami minden normális nagymamából. És utána helyre rázódik minden. Legalábbis reméljük.
Szerintem korai még arról beszélni, hogy anyósra bízhatod-e majd a gyereket. Még meg sem született és az első hónapokban gondolom, amúgy sem hagynátok másra. Az is lehet, hogy anyós megszereti majd az új unokát és szívesen fogja vállalni.
Ettől függetlenül nem szép anyós viselkedése. Én ebben az időszakban inkább nem is beszélnék neki a terhességről meg a gyerekről, ha húzogatja a száját. Ha kíváncsi lesz, érdeklődjön ő. Ha nem, akkor legfeljebb alig fogja ismerni majd az unokáját.
Egyszerűen csak kijött belőlem az a kérdés, hogy ott hagyhatom-e, pedig nem volt jól időzítve ez tény. Habár ezt a kérdést nem egy napon tettem fel neki a kijelentésével és úgy gondoltam hogy talán már megbékélt a gondolattal, hogy megint unokája lesz. Én már nem beszélek a terhességemről, semmit sem. Nem említem meg hogy milyen lett az ultrahang eredmény, semmit. Ha felajánlja akkor megteszi, ha nem nem.
Én is úgy gondolom hogy nem szép hogy ilyen sokat rájuk bízták a szülők őket, mert nekik is nyűg volt. Csak úgy érzem ez a másik fiával sem fair. Az a furcsa még hogy párom ezen nem agyal, valószínűleg ő csinálja jól, de én meg feszült is vagyok mostanában eléggé.
De gyönyörűen írtad azt hogy pulya. Köszi! :(
Miért várnám el hogy körülöttem forogjon a világ? Nem is ismersz.
Csak elgondoltam azt, hogy nekem milyen sokat jelentettek a nagyszülők gyerekkorban, akiket szerettem és ők is engem. Egyszerűen csak eszembe jutott, hogy anyukám mennyire sajnálja hogy messze lakik tőlem és nem láthatja az unokáját sokat és az is, hogy anyósom aki meg közel lakik első megnyilvánulással így fogadta a hírt.
Na figyelj. Ezt te is egyértelműen leírtad, hogy a sógorod gyerekei vásott kölykök, akik szétnyúzzák a nagyi idegeit, mert mindig a nyakán maradnak.
Csodálkozol, hogy elege van az unokákból?
Ha majd te megneveled rendesen a gyerekedet, és látja, hogy milyen jól nevelt, rendes aranyos, és olyan, akivel szívesen tölt időt, akkor majd önként jön unokázni. Addig hagyd. Ha pedig nem neveled így, te bajod.
És kérlek... ezt ne... minden kismama (nagy tisztelet a kivételeknek) így viselkedik, hogy "terhes vagyok, nah, most aztán mindenki szalutáljon".
Ne csináld. Nem az anyósodnak szülted a gyereked, hanem magadnak és a férjednek, ergó NEM AZ ANYÓS DOLGA VIGYÁZNI RÁ!!!
Nem, semmi kötelezettsége nincsen. Ő a saját gyerekeit megszülte, felnevelte, neki már nincs dolga. Ha magától segít, megköszönöd, DE NEM TOLOD RÁ A GYEREKEDET, MERT NEM AZ Ő DOLGA FOGLALKOZNI VELE!!! Pláne a leírt előzményekkel együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!