Ti, hogyan álltok hozzá, hogy ha nem kedvelitek a párotok szüleit?

Jóban akartam lenni párom anyjával (a szülei elváltak, az apjával és a családjával jóban vagyunk) egy ideig jól ment de aztán párom mondta hogy anyukája azt hiszi én nem bírom... nem tudom miből jött ez le neki.

Mostmár nem találkozunk sokat, páromnak is könnyebb ha ő van nálunk, a szüleim kedvelik, de az anyjától hallottam 1-2 dolgot ami azért nem esett jól.

Párom szeret főzni, főleg reggelit, ha van minden simán összedob egy puccosabb angol reggelit, élvezi ezt, otthon mikor tükörtojást csinált baconnal és paprikával az anyja megjegyezte hogy "nem a barátnődnél vagy", ő nem szereti ha párom főz, egyébként mi se vagyunk burzsujok, kb egy szinten vagyunk anyagilag mégis úgy csinál mintha a fia itt valami luxus gourmet kajákat csinálna a mi pénzünkből és ezt haza ne vigye.

A másik hogy egyre többet van nálunk, a szülei tudják hogy nálunk van, már egyre kevésbé szeret otthon és tervezzük az összeköltözést. Anyukája ezt elpanaszolta a nagymamának aki felhívta párom (ott voltam, mondta maradjak nyugodtan, nem baj ha hallom) és a nagyi olyanokat mondott hogy félnek rossz útra tér meg nem tudják hol jár, menjen haza, anyukájának szüksége van rá, "látogassa meg" (otthon él wtf) majd felhívta az anyját hogy ez mi volt aki még rátett egy lapáttal hogy hát nem tudják merre csatangol, már attól fél hogy DROGOZIK.

Ismernek, tudják hol lakom, a szüleim is ismerik, mindig elmondja párom ha nálunk van úgyhogy nem tudom miféle bűntanyának képzelik a házunk hogy itt majd "rossz útra tér" meg drogozik a gyerek de köszönöm szépen anyuka....

Azóta inkább a formális 3 perc csevejt/hó tartjuk.

Én sem annyira kedvelem párom anyját, de a környezetemet látva örülök, hogy nem borzalmas, hanem csak egy kicsit rossz :D. Alapvetően konfliktuskerülő típus vagyok, és csak nagy ritkán állok bele konfliktusba, akkor, ha úgy érzem, hogy ha nem teszem, akkor semmibe vesznek, nekem lesz rosszabb vmilyen téren, vagy vki rohadt nagy hibát vét. Így anyóssal szépen elvagyok, felszínesen elcsevegek, kerülöm a vörös posztó témákat a magam részéről, nem mondom el a véleményemet a legtöbb dologról, amiben nem egyezünk. Nekem igazából az a szerencsém, hogy párom nem anyu pici fia, nem is annyira imádja, látja a hibáit, nem kényszerít arra, hogy nagyon sokszor találkozzunk, de ő sem látogatja olyan nagyon gyakran. De mi ezt őszintén meg is beszéltük - én a helyedben ezt javasolnám. Nyilván higgadtan, és kb. úgy, ahogy leírtad, és nem azzal kezdve, hogy utálom a családod, mert apád lusta, anyád pofázós, hanem inkább az érzéseiddel kezdd meg azzal, hogy őt nagyon szereted.

Amúgy ha vki kíváncsi, konkrétan mi bajom anyóssal: ő is amúgy későn szülte a párom, és ő az a típusú nyugdíjas, aki nem tart lépést a korral... nem is érdekli igazából, mi folyik ma pl. a munkaerőpiacon, nem is tudja, és már 20 éve sem aktuális tanácsokat ad a páromnak a párom keresztapjával egyetemben... hogy menjen oda a BKV-hez állásért kulcsolni, mert akkor milyen rohadt jól fog keresni... igen, ez működött az 1950-es években, és úgy, hogy keresztapám akkor volt 18-19 éves, és nem az első lótifuti melóból lett jó kereső, hanem kinőtte magát. Ne már most, manapság ez elég nehezen kivitelezhető, és a párom már nem egy 18 éves életkezdő, hanem 30+-os. Ezt nem értik meg, hogy így nem fog 300ezreket keresni 1-2 éven belül. Meg hogy attól, hogy sok helyről elutasítják, nem lusta, hanem nem úgy működik a munakerőpiac, mint anno, hogy technikummal azonnal felvettek tök tapasztalatlan embereket jól fizető állásokba. És amúgy hozzáteszem, párom max,. 3 hónapokig volt egyhuzamban munkanélküli 2x, a többi munkahelyén az országos átlagot megkereste vagy afölött, tehát nem is arról van szó, hogy 3 évig a tökét vakarta volna. Csak nekik az nem elég "jó", meg azt hiszik, azért nem keres többet, mert lusta munkát keresni...

Emellett tipikusan ez az agyatlan típusú homofób és rasszista. Aki azért utál mindenkit, mert ezt látja, ez a trendi és szerinte ez meg az nem természetes. Nem azért, azokat a homofóbokat sem kedvelem, akik a vallásukra hivatkoznak meg tanulmányokra, de azok legalább nem agyatlanul kirekesztőek, hanem gondolkodnak a dolgokon.

Kioktat engem a munkámról, és sületlenségeket beszél, de azt hiszi, ő a helikopter.

Rajtam keresztül próbálja meg a fiát rávenni, hogy csináljon ezt, azt, amazt... de olyan baromságokra, hogy 10 fokban tegyen sapkát, mert megfázik, meg hogy milyen márkájú szalámit vegyen magának és mit igen... külön kérésre sem tudta, amíg a párom nála élt, megállni, hogy ne turkáljon a szemetesében és ne takarítson nála, és mindent tök máshova rakott le, mint ahol volt, tönkretett kábeleket... pedig nem volt piszkos a szoba soha, csak nem múzeumszerűen csilivili. Sőt egyszer engem igénytelenezett le azért, mert véletlenül nem elég szorosan tekertem bele a használt betétemet a csomagolásába, és ráragadt a szemetes falára, miután kiesett belőle... mondhatom. Meg sem kérdezte, hogy miért meg hogyan, mondjuk már alapvetően turkálni sem kellett volna benne...