fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Anyós, após » Ti, hogyan álltok hozzá, hogy...

Ti, hogyan álltok hozzá, hogy ha nem kedvelitek a párotok szüleit?

Figyelt kérdés
A párommal 4 éve vagyunk együtt. A én részemről, az, hogy mindig is vágytam arra, hogy a barátom szüleivel jól kijőjjek, az édesanyukájával is, el tudjak csacsogni, akár sütni főzni (ilyen kis álmok ezek). De először is, tudni kell, hogy a barátom anyukája 60 éves az apukája meg 45 (tudom fura, de engem ez nem zavar). Viszont a barátom meg 24. Nehezen jött nekik össze a gyerek, édesanyja már idős volt. Szóval körülbelül a barátom anyukája, mint egy nagymama. Úgy is viselkedik. Sajnos eléggé lepcses, mindenbe belemagyaráz, és beleköt, és addig nyomja amíg meg nem őrülsz már. De az apja még nehezebb. Kb ha 10 mondatot ha váltottunk 4 év alatt. Egyáltalán nem próbál beszélni velem, hiába próbáltam. Levegőnek néz konkrétan, és sajnos eléggé rossz embernek látom őt. Borzasztóan rosszindulató, lusta, nagyon durván bánik a családjával, mindig sértegeti őket. Egyszóval unszimpatikusak. Arról nem is beszélve, hogy az apja szülei még élnek és azok meg még rosszabb emberek. Még a párom is utálja őket, de muszáj meglátogatni őket is... De a páromat meg szeretem, mert aranyos, rendes, törődő, imádom őt. Csak nagyon anyuci fia, és látom rajta, hogy vágyik az apja elismeréséért, pedig az mindig csak oltja. Az is nehezemre esik, hogy sokszor ott kell lennem, meglátogatni őket, mert az anyja idős, beteges, az apja meg egyszerűen egészségtelenül él és ebből vannak bajai, így a párom vigyáz rájuk, ami érthető, de én nem szeretek ott lenni, velük lenni, az életük részese lenni. És ettől rossz embernek érzem magam, és szomorúnak, hogy én szerettem volna egy kis "idill" családot, hogy remekül elvagyok a párom szüleivel, és jóban vannak az én szüleimmel (egyszer találkoztak, és azóta szüleim párszor áthívták ebédre őket de azóta se jöttek), szóval eléggé naiv lány vagyok e téren, tudom, de ez most nem jött össze. És fura, hogy nagyon szeretem a páromat, de sose említettem, hogy nem bírom a szüleit. És nem igazán akarok velük lenni. De emiatt rosszul is érzem magam. De ezt érzem. Nem tudom, hogy elfogadjam, hogy ez van, ki kell bírni, vagy próbáljak minél kevesebbet találkozni velük (ami elég nehéz a párom miatt). Ezért érdekel, hogy aki hasonló helyzetben van, mit gondoltok az egészről? És ha már több ideje vagytok a párotokkal, hogyan alakult ez a kapcsolat a szüleivel?

#anyós #após #rossz kapcsolat
2018. júl. 2. 23:33
1 2 ❯
 1/14 anonim ***** válasza:
92%

"És ettől rossz embernek érzem magam"


Ne tedd. Meséld el ezt a párodnak, és mondd, hogy kevesebbet szeretnél a szüleihez járni. Lehet, neki is jót tenne, ha kevesebbet menne oda.

2018. júl. 2. 23:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/14 anonim ***** válasza:
91%
Nálam is ez a helyzet.Soha nem sértettek meg,de egyszerüen irritálnak.Anyosommal nem lehet egy értelmes mondatot váltani,csak össze vissza beszél,vagy saját magárol,vagy hülyeségekröl..aposon meg egy bekézelt,munkakerülö,pökhendi alkoholista..de velem mégis kedvesek..8 éve vagyunk együtt.Igyekszem nem kimutatni,de csak annyi idöt töltök velük,amennyit muszáj,régebben még ment is,az h probálkoztam én is,de belefáradtam.Nem szeretem öket.Viszont remélem soha nem fogják ezt észrevenni.
2018. júl. 2. 23:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/14 anonim ***** válasza:
84%
Nálunk fordított volt a helyzet. A párom apja volt majdnem 70 éves amikor a párom 23 éves volt. Az anyja 20 évvel fiatalabb. Mivel elváltak így az anyjával elég jól elvoltam/ vagyok. Az apja az első naptól kezdve utált, és mindent megtett, hogy megalázzon, bántson. Nem kerestem a társaságát, elfogadtam, hogy vannak helyzetek amikor nem kell erőltetni a családi köteléket. Egy nagy balhé után végleg megszakítottam az apjával a kapcsolatot, soha többé nem találkoztunk. Párom meglátogatta, hiszen az apja, de én soha nem mentem. Eltelt azóta 17 év. Mi 16 éve házasok vagyunk, az apja 10 éve halt meg úgy, hogy mi többé nem találkoztunk. Anyja azóta nyugdíjas lett, de a mai napig elvagyunk. Igaz évi kétszer látogatjuk mert messze lakunk tőle.
2018. júl. 2. 23:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/14 anonim ***** válasza:
85%
Anyósomék a mai napig gyűlölnek engem, hiaba probaltam jo kapcsolatot kialakitani..pedig 7 éve egyutt vagyunk, abbol majdnem 1 év hazasság és van egy fiunk is..:/
2018. júl. 3. 06:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/14 anonim ***** válasza:
86%
Utolsó vagyok, most már eljutottunk odáig, hogy én sem kedvelem őket, sőt, erős gyűlöletet érzek irántuk, amiért hagyján hogy nem bírnak a kezdetektől, de még ellenünk is dolgoztak, próbáltak szétválasztani..
2018. júl. 3. 06:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/14 anonim ***** válasza:
52%
Próbálnám őszintén elmondani a páromnak ,mi játszódik bennem ..Rávezetném ,hogy nem kell nekünk mindenáron együtt menni a szüleihez látogatóba .Persze a párod menjen ,nincsen abban semmi ...és nem is szabad leritkítani ezért a találkozásaikat .Menjetek olykor külön -külön a szüleitekhez látogatóba .. te is a tieidhez ,párod is az övéihez ...
2018. júl. 3. 06:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/14 anonim válasza:
50%

Én úgy érzem szerencsés helyzetben vagyok. A szüleim sosem korlátoztak semmiben. Párom 30 éves, kb 4 éve vagyunk együtt, ebből 3 éve együtt is élünk. A szüleim az első pillanattól kezdve kedvesen fogadták. Édesanyám ugyanúgy aggódik a menye egészségéért, "jólétéért", mint az enyémért. Rendszeresen beszélgetnek telefonon, kb 2 naponta. Édesapámmal szintén jó a viszony nagyon. Kb 2 hetente látogatjuk a szüleim, mert egy városban lakunk. Soha senki nem állított be a másikhoz váratlanul, nem tervezte keresztbe az előre megbeszélteket, stb.


Szerencsés vagyok, hogy akiknek köszönhetem, hogy olyan felnőtt férfi lettem, amilyen vagyok, azok imádják a páromat, és ez kölcsönös is.


Sajnos én nem ismerhettem meg párom édesanyját, mert korábban meghalt. Apósom társaságát is sajnos csak 1 évig élvezhettem, aztán ő is elhunyt.


30/f

párom 29/n

szüleim 59/n és 65/f

2018. júl. 3. 07:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/14 anonim ***** válasza:
81%

Exem szülei utáltak, az anyja egy okoskodo, amugy tökostoba nö volt, aki folyamat hangoztatta a hülyeségeit, de el is várta, hogy osszuk az idiota, légbölkapott nézeteit.

Minden szrt elhitt, legyen szó politikárol, kuruzslásrol,stb.


Én meg nem hajtottam fejet a hülyeségeinek, bizony volt vmnyem, és.azt meg is mondtam - nem bunkon, de utált érte. Mi az, hogy "ellentmondok" neki...


Emellett vallásos volt, mániája h keresztelkedjek meg, szüzies élet, három-négy gyerek leszülése, stb.


Sajnos exem meg anyatejszivo 30-as, igy minden második hétvégén ott ültünk... Gyülöltem náluk lenni :(


Azóta már szakítottunk, szerencsére, a párom szüleivel pedog kölcsönös a tisztelet, jo viszony :)

2018. júl. 3. 08:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/14 anonim ***** válasza:
83%
Sajnos ez változni nem hiszem, hogy fog. Én sem jövök ki a párom szüleivel. Elváltak, de mindkettő borzasztó. Apóssal a probléma, ami nálatok anyóssal, 65 éves, így nagyon régimódi, másrészt nagyon önző, rosszindulatú ember. Anyós 40-es,de lusta, önző, néha azt mondom, gyerekes. Amiket mindketten megtesznek a fiukkal szemben az elképesztő. Anyóshoz a mai napig nem megyek. Egyszer volt egy hatalmas veszekedés, amihez semmi közöm nem volt, csak épp jókor voltam ott bűnbaknak, a parom megvédett ugyan, de anyós azóta úgy döntött, addig ne sem tehetem a lábam, amíg én bocsánatot én kérek és rá nem jövök, mit csináltam és meg nem beszéljük, milyen rossz ember vagyok. Hát, azóta se láttak.
2018. júl. 3. 08:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/14 anonim ***** válasza:
81%

13 éve vagyok a férjemmel.

Buta,okoskodó,kétszínű szülei vannak.

Útálom őket.

Hál Istennek férjem ia belátta hogy miket művelnel így jó ha 3 havonta egyszer találkozunk velük.

Ha okoskodnának vagy bármi hasonló nekem már meg sem kell szólalnom,férjem intézi.

De így is hogy én nem allok le velük vitatkozni csak a férjem azt mondják hogy én változtattam meg a fiúkat.

Hát én meg k.akilok rá!

Eljön az idő mikor már külön álló család vagytok,és onnantól mindenkihez úgy álltok ahogy mások teszik,lehet az anya apa anyós após bárki.

A saját életünknél nyugalmunknál semmi nem fontosabb!

2018. júl. 3. 08:24
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Anyós, após kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!