Váratlan élethelyzet, hogyan maradjak "nyugodt"? Kicsit hosszú, de érdekes.
Sajnos az történt, hogy férjemmel egyik napról a másikra (szó szerint, olyan szinten váratlanul történt minden, hogy délután még mosolyogva mentünk haza, de aznap este már a bőröndbe pakoltam és máshol aludtunk...) el kellett költöznünk. A szerencse annyi, hogy albérlet volt, ahol éltünk, és egyébként is idén terveztünk(és tervezünk továbbra is) saját lakást vásárolni, csak nem így akartunk kiköltözni, ahogy történt... De addig ugye nincs más megoldás, mint vissza a szülőkhöz, mivel az albérlet egy baráti szívesség volt inkább, és csak rezsit kellett fizetni. Emiatt másik albérletbe nem igazán mennénk, ahol 100ezer csak a bérleti díj...vagy több...
Viszont az anyósom...hát nem könnyű eset. Tudom, egy szavam sem lehet, mert az ő lakásában élünk, de nem ingyen, mindent állunk magunknak, és a rezsi ránk eső részét is fizetjük, amíg itt vagyunk. Nem is mondtam én nekik semmit,mosolygok mindenre, hogy jófej legyek, de elég nehéz elviselni anyósomat. 1 hónapja vagyunk itt, és nem volt még egy olyan nap sem, hogy ne rinyálna órákon át apósomnak. Folyton folyvást az ő hangját lehet hallani, állandóan szúrja valami a szemét, neki mindig minden baj... De olyan baromságokat miatt pampog, hogy eszméletlen... Csak egy pl.: Neki nem mindegy, mikor mész el boltba...és ha neki valami nem tetszik, szó szerint 2-3 órán át mondja a magáét...
A férjemmel azóta egyszer tudtunk együtt lenni... Napközben ugye odavan dolgozni ő is, mire hazaérünk, anyósom is itthon van, és onnan kezdve vége a napnak úgymond, pedig most délután 5-ről beszélek. Állandóan kinnt kell ülni vele, órákig panaszkodik, ha pedig félrevonulnánk, 10 percenként szól vagy nekem, vagy a fiának... Egyszerűen mozdulni nem lehet tőle sokszor. Mostmár kezdek besokallni. Az életem egy bőröndben van, és nem tudom a magam ritmusában élni az életem a férjemmel, mert hát ez a helyzet. Egy délelőtt voltunk itthon mindketten, kettesben, nah, akkor egész délelőtt egymást másztuk, annyira vártuk már, hogy végre csak ketten legyünk. És valószínűleg még 2-3 hónapig ez lesz.
Ti mit csinálnátok a helyemben? Próbálok mindenhez jó arcot vágni, mert nem otthon vagyok, főzök, mosok, bevásárolok, de nem bírom már, hogy 1 óra nyugalom nincs tőle, ha itthon van. Pedig nem is olyan idős, hogy ne lássa a fától az erdőt,hogy ne vegye észre magát... 55 éves.
Szerintetek?
30N
Pár hónapot fél lábon is ki lehet bírni.
Az, hogy fizetitek a rezsi rátok eső részét, alap.
Anyósod sem vágyott rá, hogy téged kerülgessen, ő tesz szivességet, nem te.
Ha neked hetente kell gyantázni a lábad meg festeni a hajad ott valami probléma van.
Szexeljetek este.
Költözzetek albérletbe.
Vegyétek meg hamarabb a lakást.
Enyém volt a #29 válasz. Nem értem miért pontoztátok le, csak azért,mert én nem azt írtam,hogy így vagy úgy,de kinek kellene inkább örülni/hálásnak lenni, amiért ott lehet.... Semmit sem segítettetek neki,nem adtatok tanácsot, de azért gratulálok,hogy engem lepontoztatok, aki pártatlanul segíteni próbált és válaszolt rendesen.
👏👏👏👏 Idióták...
Ugyanilyen helyzetben vagyunk, csak mi kaptunk egy hetet elcuccolni, nem egyik napról a másikra kellett.
Mi inkább bevállaljuk, hogy később lesz saját lakás, mert kevesebbet tudunk félretenni, összeültünk számolni és bevállaljuk az albérletet.
Nem tudnék ilyen körülmények között élni, amit leírtál. Pedig nekem a saját anyám van helyben, nem anyós, de képtelen lennék odaköltözni, két napig sem bírnám, nemhogy hónapokig.
Úgyhogy én nektek is ezt tudom javasolni, áldozzatok a megtakarításból a kaucióra, és ne bánjátok, hogy csúszik a saját lakás. Ennyit megér, hogy nyugodt körülmények közt élhessetek.
A 29-es válaszoló teljesen jó és hasznos választ adott.
Ugye tudod, hogy 2 dolgot tehetsz:
1. Elmentek (hotel, szálló, albérlet stb. és bevállaljátok, hogy kicsit később lesz saját lakás, de együtt, nyugalomban éltek).
2. Maradsz, rendezed magadban ezeket a dolgokat, kicsit áthangolod magad, esetleg finoman megpróbáljátok megbeszélni anyósoddal, hogy magányra vágytok néha.
Eddig sem fizettetek albérleti díjat, más lakásában laktatok, ingyen. Semmi sincs ingyen...számítani kell arra ilyen esetekben, hogy ehhez hasonló helyzet (kidobnak) kialakulhat. Most is más lakásában laktok, igenis ingyen (az, hogy a rezsit és a kajátokat fizetitek, alap). Tehát semmi sincs ingyen, ha nem is pénzbe kerül, akkor áldozattal jár. Pl. most az, hogy anyósod el kell viselned.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!