Váratlan élethelyzet, hogyan maradjak "nyugodt"? Kicsit hosszú, de érdekes.
Sajnos az történt, hogy férjemmel egyik napról a másikra (szó szerint, olyan szinten váratlanul történt minden, hogy délután még mosolyogva mentünk haza, de aznap este már a bőröndbe pakoltam és máshol aludtunk...) el kellett költöznünk. A szerencse annyi, hogy albérlet volt, ahol éltünk, és egyébként is idén terveztünk(és tervezünk továbbra is) saját lakást vásárolni, csak nem így akartunk kiköltözni, ahogy történt... De addig ugye nincs más megoldás, mint vissza a szülőkhöz, mivel az albérlet egy baráti szívesség volt inkább, és csak rezsit kellett fizetni. Emiatt másik albérletbe nem igazán mennénk, ahol 100ezer csak a bérleti díj...vagy több...
Viszont az anyósom...hát nem könnyű eset. Tudom, egy szavam sem lehet, mert az ő lakásában élünk, de nem ingyen, mindent állunk magunknak, és a rezsi ránk eső részét is fizetjük, amíg itt vagyunk. Nem is mondtam én nekik semmit,mosolygok mindenre, hogy jófej legyek, de elég nehéz elviselni anyósomat. 1 hónapja vagyunk itt, és nem volt még egy olyan nap sem, hogy ne rinyálna órákon át apósomnak. Folyton folyvást az ő hangját lehet hallani, állandóan szúrja valami a szemét, neki mindig minden baj... De olyan baromságokat miatt pampog, hogy eszméletlen... Csak egy pl.: Neki nem mindegy, mikor mész el boltba...és ha neki valami nem tetszik, szó szerint 2-3 órán át mondja a magáét...
A férjemmel azóta egyszer tudtunk együtt lenni... Napközben ugye odavan dolgozni ő is, mire hazaérünk, anyósom is itthon van, és onnan kezdve vége a napnak úgymond, pedig most délután 5-ről beszélek. Állandóan kinnt kell ülni vele, órákig panaszkodik, ha pedig félrevonulnánk, 10 percenként szól vagy nekem, vagy a fiának... Egyszerűen mozdulni nem lehet tőle sokszor. Mostmár kezdek besokallni. Az életem egy bőröndben van, és nem tudom a magam ritmusában élni az életem a férjemmel, mert hát ez a helyzet. Egy délelőtt voltunk itthon mindketten, kettesben, nah, akkor egész délelőtt egymást másztuk, annyira vártuk már, hogy végre csak ketten legyünk. És valószínűleg még 2-3 hónapig ez lesz.
Ti mit csinálnátok a helyemben? Próbálok mindenhez jó arcot vágni, mert nem otthon vagyok, főzök, mosok, bevásárolok, de nem bírom már, hogy 1 óra nyugalom nincs tőle, ha itthon van. Pedig nem is olyan idős, hogy ne lássa a fától az erdőt,hogy ne vegye észre magát... 55 éves.
Szerintetek?
30N
válasza: válasza:Aha, tehát ott is csak megtűrtek titeket...
Figyelj neked nem halál ciki, hogy 30 évesként úgy éltek, mint az egyetemisták?
Előbb valami haveri alapon bérlés, hogy ne kelljen fizetni, aztán visszamentek a szülőkhöz, mint a gyerekek szakítás után. Hát, nem tudom...
Amúgy nyilvánvalóan csak megtűrt személyek vagytok, amit tökéletesen megértek.
Én szeretem a vendégeket, de 3 nap után menjenek már el, mert SOK belőlük. Hiába apám, öcsém, vagy barátnőm kicsi a lakás 3-4 embernek, reggel káosz van a fürdőben, a konyhában nem férünk el, szeretkezni éjszaka lehet mikor már mindenki elaludt... tök kényelmetlen.
válasza:És vajon anyósodék mennyire örülnek neki, hogy titeket kell kerülgetniük fél évig, mert 30 évesen még egy albérletet sem tudtok fenn tartani ketten?
Nagyon el vagy tévedve, ha magadat érzed az áldozatnak ebben a helyzetben...
válasza:Befogadtak egyik óráról a másikra.
Ezért csak rohadtul HÁLÁS lehetsz! (Akármilyen idegesítő is a személyiségük.)
2-3 hónapot meg ki kell bírni!
Ahogy azt már többen leírták, alapvetően egymásnak szimpatikus emberek egymás mellett élése is nehéz, ha nem azt szokták meg - gondolom, anyósék is pont annyira örülnek nektek, mint ti nekik:S
De most ez van, ők is elviselnek titeket, ti is őket, oldjátok meg kulturáltan! És mielőbb oldjátok meg a lakhatásotokat!
válasza: válasza:Szia!
Na, hát ott kezdem, hogy nekem is ez a helyzet állt fenn, de csak kapcsolat, nem házasság, illetve párom nagyijánál voltam, nem a szüleinél.
A tanácsom nem az albérlet lenne, mert 3 hónapra nem feltétlenül adnak ki albérletet, amit pedig igen,az nem biztos,hogy tetszeni fog, vagy pedig drága lesz.(Gondolom azért nem akartok bérelni,mert a lakásvásárlásra gyűjtögettek.)
Aki lakótársat keres, az se rövid távra keres egyébként (általában!!).
A tanácsom az a szálló lenne. Nem kell azt hinni,hogy igénytelen csövesek vannak ott,mert ez nem igaz. Ha tovább maradsz(hónapok, hetek, és nem 3 nap), akkor kedvezőbb napi ajánlatot fognak adni, mint egyébként annak,aki pl csak 1 hétig van ott.
Lehetsz a pároddal egy szobában természetesen, van mosókonyha, wifi, konyha, vizes blokk közösbe,de az akkora,hogy van helyed gyantázni és nem bánt senki.
24 órás portaszolgálat működik minden nap, akkor jössz és mész,amikor akarsz.
Van, aki családos, és gyerekekkel lakik ott, akár évekig. Tehát sok mindent lehet.
Remélem sikerül kitalálni mit kezdj a helyzettel.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!