Mit csináljak velük? Az őrületbe kergetnek már vele

Jövendőbeli anyósom szeret vásárolni,szereti a boltokat.Ezzel én is így vagyok,de én általában baratnőmmel vagy egyedül járok,mert tudom,hogy páromnak ez csak nyűg és idegrohamot kap 10 perc után, sajnos türelmetlen ebbe, de én ezt elfogadtam, tudom kezelni. Inkább buszozok a kis táskáimmal, max ha tud beugrik értem a városba.Szinte csak élelmiszert,háztartási dolgokat vásárolunk együtt.Anyós 2 éve vett magának egy kocsit.Ő viszont városban fél vezetni,nem biztos magában,így olykor vinni kell nagyvárosba orvoshoz,intézkedni.Ezzel nincs is baj,segítünk, mha tudunk,de amit leművel néha az már nekem is sok. Általában úgy néz ki a dolog,hogy letudja a dolgát és jön páromnak azzal,hogy de nézzünk már be még ide meg oda..Párom elviszi,rábízza ne soká időzzön.Aztán egy cipőt 3x felpróbál,kijön a boltból,visszamegy,nézelődik,kikéri a véleményünket(volt már, hogy én is velük voltam) Párom meg már az ereit vágná fel legszívesebben.Aztán dühös,kiabál rá, legközelebb nem hozlak sehova,jösz egyedül blabla..összevesznek,aztán ami duhít engem,hogy ezzel elcseszi a mi napunkat is,mert párom az én fejem is leharapja,ha bármit mondok,pedig otthon ritkán balhézunk,de ilyenkor képesek vagyunk kiabálni is egymással. Rajtam vezeti le, aztán megbánja, megfogadja magának, hogy többet nem viszi cipőboltba az anyját. Egy darabig okés, aztán megint elviszi és kezdődik előről.Mondtam páromnak én rám ne számítson többet,menjenek boldogítani egymást,de teljesen nem tudjuk elkerülni egymást úgysem. Pl. nemsokára megyünk bútorokat,csempét nézni,és anyós is szeretne jönni.Párom anyumat is elhívta, hogy ők majd elelsznek, mi meg megyünk válogatni,de már előre félek...