Olyanok véleményét kérdezném, akik ismerik a helyzetet, voltak ilyen szituban: anyós, após megszólítása? Illetve az elvárt megszólítás háttere?
8 éve együtt vagyunk a párommal, van egy 4 éves lányunk és egy 1 éves fiunk. Anyóst, apóst mindenki, de tényleg minden unokatestvér, unokatestvérek párjai (!) tegezik. Eddig nem is igazán tűnt fel, ill. nem foglakoztam vele, normálisnak vettem, hogy magázom őket, de mostanában pár családi összefutáson feltűnt, hogy mindenki tegezi őket és a hab a tortán, hogy mind fiatalabb is nálam! Relatíve fiatal anyósom, apósom van, én picit idősebb is vagyok a páromnál, szóval ezt látva, tapasztalva kezdem úgy érezni, mintha kiszámított rosszindulat lenne mögötte?? Volt valaki hasonló helyzetben, aki igen, az rájött, miért van így?
Egy részlet: pl egyszer ott voltam a párom szüleinél, jött utánam egy barátnőm, aki egy távolabbi unokatestvérrel járt sokáig és akkor még, persze magázta anyósom, mire az felhördült, hogy ne magázza már, tegezze nyugodtan! Valakinek, akivel életében akkor beszélt először meg talán utoljára is.....
Nem értettetek meg, illetve én nem fejeztem ki magam elég világosan: nem is akarom ezek után tegezni őket. Ennyi idő alatt, ha akarták volna, nekem is felajánlották volna- mivel nem tették, gondolom nem akarták.
Szánalmasnak tartanék ilyet kikényszeríteni kvázi.
Amúgy örülök, hogy feltettem a kérdést, mert a válaszaitoknak hála, most már biztos vagyok abban, hogy szándékosan tartják a távolságot. Ugyanis nekem ezt jelenti ez a helyzet.
Vannak családok, ahol nem tegeződnek az idősebbek a fiatalabbakkal- semmi probléma nincs ebben, ott ez a szokás és kész!
Vannak, ahol meg igen, ez szintén a család belső ügye.
De annak egészen biztosan oka van, amikor mindenkivel, jánossal-várossal, menyecske egyszer látott barátnőjével, 30 évvel fiatalabb ideiglenes, alkalmi munkatárssal stb. tegeződünk, az unokáim anyjával meg nem........ Aki (én) meg amúgy korban közelebb is áll hozzánk, mint a felsoroltak zöme.
6os, igen, kb az a helyzet, amit te vázoltál, azzal a különbséggel, hogy nálunk még a fülem hallatára nem kérdezett rá senki társaságban. Igen, elfogadom, belebetegedni nem fogok :-), de biztosan oka van!
8-as, ez is egy nézőpont, eszembe sem jutott, lehet is benne valami!
Anyós hatalmas manipulátor, 2 fia van meg a férje, irtó nehezen fogadta el, hogy a fia megszűnt a kizárólagos tulajdona lenni, nem egyedüli nő többé a bandában (a sógorom nem számít ilyen téren, mert nem tudom, hányadik barátnőt fogyasztja, mióta ott vagyok, tehát esetében nem nagyon kell tartani egyelőre a konkurenciától - az az érzésem, ha anyóson múlik, ez még nagyon sokáig így is marad :xD).
Plusz előállt az a helyzet, hogy a legelején hiába próbálta az elődömhöz hasonlóan elvenni a kedvemet attól, hogy odajárjak, ketten voltunk a barátommal, ha ment haza csak úgy, nem csinálni valamit, mentem vele. Elengedtem az elegáns sértéseit, késszúrásokat, beszélgettem velük. Ennek köszönhetően jóban voltam apóssal, ami ritka dolog, mert qrva nehéz természet, úgyhogy a litániám végére érek: lehet, hogy igazad van azzal kapcsolatban, hogy féltékeny :-).
Sajnos hála a több éven keresztül véghezvitt kunsztjaiknak, mára egyre kevesebbet járunk, szóval köszi a figyelmeztetést, de nem fogom pedzegetni és nem félek a hozzájuk való nyugodt bejárástól :xD.
10-es, pontosan így vagyok vele, velük, kiválóan leírtad. Mostanra már nem 2 lépés distanciát tartok, hanem legalább 20at, de hazudnék, ha azt mondanám, nem esik rosszul. Azért is vettem ezt a dolgot is észre.
A tegezödést nem fogom erőltetni, jobb is így, most már én mondom, ez ugyanis kétélű fegyver. Ha ők nem engedek engem közel, akkor én sem őket. A jó viszonyra való törekvés részemről megvolt, azért is hallgattam el eddig mindent, de fokozatosan fogy a türelmem.
11-es, szerintem ilyen nincs, bizony, hogy oka van annak, ha ugyanabban a pozícióban az egyik embert közelebb engedem magamhoz, míg a másikat nem.
Mindenkinek köszönöm, hogy elolvasta és váaszolt, tanulságos olvasni mások véleményét. Meg ha megfogalmaz az ember dolgokat, akkor onnantól tisztábban lát egy-egy szituvalkapcsolatban.
Én már idősebb vagyok, van 2 vejem, 1 menyem.Még az első vejemnél kb.1 év múlva beszéltük meg a férjemmel, hogy ha a lányommal természetes módon tegeződünk, akkor vele is kellene, mert ha ő magáz bennünket, az kirekesztésféle, mintha őt nem akarnánk a családba fogadni, mintha vele szeretnénk távolságot tartani.Ő elfogadta és látszott hogy jólesik neki, és innentől közvetlenebb volt velünk, de a mai napig tisztelettudó.
Második vejünknek már akkor mondtuk hogy tegezzen, amikor párszor volt nálunk, és láttuk komoly a kapcsolatuk. A menyünknek szintén.Mi őket is úgy kezeljük, mint a gyerekeinket. Soha nem bántanám meg a gyereklemet azzal, hogy a párját másképp kezelem.Mindhármukkal nagyon jó a kapcsolatunk, 10-3-5 éve.
Szerintem ez intelligencia és érzelmi kérdés alapvetően.
Kierőszakolni, kiprovokálni a tegeződést szerintem is nem szabad, így nincs értelme.
Azt nem értem, hogy nem szégyellik anyósodék ezt a helyzetet? Ők az idősebbek, tapasztaltabbak az életben, stb.az ilyen helyzeteket nekik kellene megoldani. Ne csak a saját negatív érzéseiktől vezérelve tenni a dolgukat, hanem nézni kéne a saját fiuk boldogságát is, ami nem teljes amíg a menyüket nem tudják elfogadni és szeretni.Totál önzőek és kegyetlenek, mert hagynak téged ebben vergődni, sőt szerintem direkt bántani akarnak vele, hiszen tudják, te látod másokkal tegeződnek.Valami biztos van ami miatt haragszanak rád, vagy nem fogadnak el.
Nem igaz, hogy mindegy tegeződünk valakivel vagy magázódunk. Ha létezik a 2 forma, akkor miért lenne mindegy? A tegeződés közvetlenebb, bizalmasabb, elfogadóbb forma, kivéve akkor ha csak divatból tegeződünk.
Amikor mi a párommal fiatalok voltunk, alapból úgy alakult, hogy bármi gond van a szüleinkkel, az én szüleimmel én beszélem meg, az ő szüleivel ő.A saját gyerekétől jobban elfogadta mindkét fél mint a vejétől, menyétől.
Én azt tenném, hogy először elgondolkodnék, miért kivételeznek velem, vagy nem szeretnek eléggé, mit tettem, stb.Ha lehet ezen változtatnék.Ha nem tudod mi az ok, egy nyugodt pillanatban megkérdezném anyóst, nem vádolva. Elmondanád, szeretnél hozzá közelebb kerülni, mert úgy érzed, szakadék van köztetek, ami a fiát is bántja, és ha valamivel megbántottad, beszéljétek meg.A beszélgetés során lehet feljön a tegeződés is, elmondhatod amit ide leírtál, hogy mit vettél észre.De ne vádaskodj, ne veszekedj, tényleg érezze hogy jót akarsz.Ha erre ő rosszul reagál, nagyobb a baj, vagy ő gonosz lelkű.
Készülj fel rá, gyakorold be mit mondasz.
Vagy beszélj erről ahogy ide írtad a férjeddel. Ő is beszélhetne az anyjával, hogy őt bántja ez a dolog, miért van így, stb. Azt csodálom, eddig a férjed ezt miért nem tette meg érted?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!