Olyanok véleményét kérdezném, akik ismerik a helyzetet, voltak ilyen szituban: anyós, após megszólítása? Illetve az elvárt megszólítás háttere?
8 éve együtt vagyunk a párommal, van egy 4 éves lányunk és egy 1 éves fiunk. Anyóst, apóst mindenki, de tényleg minden unokatestvér, unokatestvérek párjai (!) tegezik. Eddig nem is igazán tűnt fel, ill. nem foglakoztam vele, normálisnak vettem, hogy magázom őket, de mostanában pár családi összefutáson feltűnt, hogy mindenki tegezi őket és a hab a tortán, hogy mind fiatalabb is nálam! Relatíve fiatal anyósom, apósom van, én picit idősebb is vagyok a páromnál, szóval ezt látva, tapasztalva kezdem úgy érezni, mintha kiszámított rosszindulat lenne mögötte?? Volt valaki hasonló helyzetben, aki igen, az rájött, miért van így?
Egy részlet: pl egyszer ott voltam a párom szüleinél, jött utánam egy barátnőm, aki egy távolabbi unokatestvérrel járt sokáig és akkor még, persze magázta anyósom, mire az felhördült, hogy ne magázza már, tegezze nyugodtan! Valakinek, akivel életében akkor beszélt először meg talán utoljára is.....
6 éve voltunk együtt volt férjemmel amikor össze házasodtunk. Ex apósom kb 2 év után mondta,hogy tegezzem. Ex anyós az esküvőnk napján mondta,de a megszokás miatt nem állt rá a nyelvem nála.
Jelenlegi anyósom az első találkozásunkkor mondta.
Amúgy nekem teljesen mind1 volt,hogy magázom vagy tegezem stb a kapcsolatunk nem ezen múlt (jelenlegi anyóssal 1,5 éve nem tartom a kapcsolatot,csak a férjem és a gyerekek)
Nekem sem igazán tűnt fel eddig, ahogy írtam is, meg nem is zavart, végülis idősebbek, bár nem sokkal!
Csak most látva a többieket, összevetve a háttérinfókkal, szeget ütött a fejemben.
Mamának, anyunak stb. nem hívom, mert alig 1 ève jártunk együtt, mikor egy beszélgetés kapcsán, teljesen "mellékesen"
(:xD) előadta, hogy ő nem szeretné, ha anyunak hívnám. Majdnem elröhögtem magam, mert eszemben sem volt, nekem az anyu az én anyám, nem a másé! Szóval ebben egyetértettünk :-)).
Nem kérdezem meg, mert nem akarom elmérgesíteni a helyzetet, és kikényszeríteni sem szeretném: ahogy a többieknek, pl az unokatestvérek nálam akár 5-6 évvel fiatalabb társainak fel tudták ajánlani, úgy gondolom, nekem is sikerült volna....
Szerintem pedig igenis jelzésértéke van a dolognak, egyre inkább úgy érzem. Nem a világproblémája, de nekem, egyénileg számít, ugyanis egyre többször fordul elő, hogy mintegy fáziskéséssel veszem észre a szurka-piszkát, a sértéseket. Aki volt ilyen helyzetben, tudja, miről beszélek :-).
Valakinek esetleg nem volt olyan esete, h megkérdezte miért és válaszoltak rá vmt? Csak kíváncsiságból kérdezem....
Amúgy köszi a válaszokat, ilyenkor elgondolkodom a javaslatokon és előrébb vagyok, komolyan!
Nem, nem kérdeztem, mert mostanában nagyon sok a problémánk a szüleivel, illetve azok hozzánk és hozzám való viszonyulásával.
Spanosabb élethelyzetben vagyunk, fáradunk, ezért is vagyok érzékenyebb én is, na, meg összeadódnak olyan tényezők, amit eddig vagy nem regisztráltam, vagy igen, de szándékosan nem foglakoztam velük, mondván mindent nem lehet szóvá tenni.
És most a napokban több más mindennel együtt megütötte ez is a szememet.
Nem fogok belőle ügyet csinálni, a férjemet sem fogom vele piszkálni, van elég baja enélkül is, max majd ha a helyzet adja, megkérdem a véleményét, illetve még kevesebbet járok arra feléjük.
Csak ennyi év után szeretnék tisztábban látni, ugyanis eddig inkább zsebre vágtam mindent, amit nem kellett volna, azt is.
Érdekelne más sztorija is, ki érzett még így, ilyen probléma kapcsán :-).
Én is úgy vagyok. Anyósom már meghalt, ha akarná sem tudná felajánlani a tegezést. Apósom sem ajánlja fel,mert csak. 15 éve vagyok együtt a férjemmel, 2 gyereket szültem neki, az anyját 3 évig ápoltam, mert fél oldalára lebénult. Aránylag jó volt a viszonyunk, ők segítettek, ha kellett, és mi is segítettünk, illetve apósomnak segítünk most is természetesen ha kell. Mivel szívproblémái vannak, most már elég sokat kell segíteni. De addig jó, míg van kinek. :)
Pár éve egy családi barát, akivel apósomék már több évtizede barátok, vendégségben volt a férjem nagynénjénél. Akkor megütötte a fülét, hogy én magázom őket. És szóvá tette nekik. Apósom azt mondta, hogy az ő családjukban ez így szokás. Ekkor a nagynéni kérdezett rá, hogy ugyan milyen családban, mert ez nem így van. Apósom csak hímezett-hámozott, és mikor végképp nem tudott mit válaszolni, akkor mondtam a barátnak, hogy nem számít, mert magázva is el tudok bárkit küldeni a fenébe, és tegezve is tudok tisztelettudó lenni.
Szóval válasz nincs, legalábbis nálunk nincs semmi válasz, olyan, aminek lenne bármi értelme meg pláne nincs.
Ők nem akarják, hogy tegezd, és kész.
Ez ne jelentsen semmit, hiszen mint írtam, mi is megvagyunk apósommal, bármikor számíthatunk rá, ha kell valami, és ő is ránk. Nem ez a mérvadó. Viszont valóban bántó a dolog társaságban. Mást sajnos nem tudok tanácsolni, tedd túl magad rajta.
Anyósod féltékeny, hogy az apósoddal is tegeződnél, így hogy tartsa a távolságot közted és az apósod között inkább ő is magázódik veled.
(Nem szabad ügyet csinálnod belőle, mert úgy sem tudsz jól kijönni belőle. Marad a magázódás és némi távolságtartás és így elviseli a helyzetet. Vigyázz, mert ha ezt elkezded pedzegetni előtte, nagyon hamar elérheted, hogy nem lesz nyugodt bejárásod hozzájuk.)
Ha szeretnél összetegeződni anyósodékkal, akkor erre van egy tuti receptem.
Mikor nagyobb társasság van náluk, valami alkalom, ünnep, névnap szülinap, stb..., akkor úgymond véletlenül ─ mikor mások is figyelnek rátok ─ akkor tegezd le anyósod majd vond is gyorsan vissza, hogy bocsánat, hogy letegezted. Ő fogja felajánlani, hogy tegeződjetek, te pedig nagylelkűen elfogadod, sőt még meg is köszönöd.
Nagyon működik, minden hasonló helyzetben alkalmaztam és simán átmentem vele a "vizsgán".
1-es valaszolo vagyok
Igen ertem amit mondasz, magyaran azt hogy ugy latod anyos ezt jelzes ertekunek szanja, es szurkalodik is. Nos erre is van szamodra receptem. En tobbszor is voltam ferjnel, es mindig sikerult kifognom a legrosszabb anyosokat. Persze most mar nem vagyok annyira fiatal, es ma mar en is mashogyan kezelnem oket. Akkor nagyon rosszul esett a rosszindulatuk, es minden sertesuk telibe is talalt. De azota "felnottem" es rajnottem, hogy nem szabad oket erzelmileg soha komolyan venni. Akarmit is csinal, ne vedd komolyan, legyel vele kedves vagy udvarias, de sz@rjal ra. Ha latod hogy mashogy kezel teged mint ahogyan te kezeled ot, es hogy igazsagtalanul es ok nelkul bunko, akkor nem kell semmit sem komolyan venned tole, es a szeretetere sem vagy raszorulva. Csak jojjel ki vele, ugy hogy erzelmileg tartod vele a ket lepes tavolsagot, es akkor tehetetlen lesz veled szemben. A tegezest meg az altalam javasolt modon eroltesd ki, igy legalabb latja, hogy te igenis torekednel a jo viszonyra vele, lehet ezen elgondolkozik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!