Szerintetek normális reakció volt ez? ( Bosszúállás)
Adott egy helyzet, a férjemmel elváltunk, mert a szülés után megütött egy vita alkalmával (nagyon csúnya monoklis sérülés lett), illetve állandó volt a nézeteltérés.
A gyermek láthatását (1 éves) sosem korlátoztam, akkor látta, vitte el magához amikor szerette volna ( jelenleg a volt férjem a szüleinél él). Gyermektartást jelenleg sem kérek.
Születése óta dolgozok, egyedül tartom fent az életünket, szerencsére szülés előtt is már otthonról dolgoztam remek pozícióban így hálistennek anyagi problémáink nincsenek.
Az apa édesanyja állandóan duruzsolt, magyarázott, én semmirekellő vagyok, engem nem érdekel a gyerek jobb lenne ha náluk lenne milyen dolog hogy én egésznap a laptopot nyomkodom, amikor ott a baba stb.
Az egész történet odáig fajult hogy nem akarta visszaadni a gyereket, azt mondta hogy alkoholista vagyok ( ezt egyébként nem tudom mire vélni, mire alapozza amikor a társasági életem egy nulla, inni nem iszok amióta a kisfiú megszületett egyszer mentem el egy barátnőm születésnapjára), és kizárt a kapun. Én nem vagyok egy elnyomható ember elég keményen kiállok magamért főleg ilyen helyzetekben. Visszamásztam a kerítésen és a volt férjem apja konkrétan kihúzott a kövön a ház udvaráról búcsúzóul pedig belémrúgott. Kihívtam a rendőröket és visszakaptam a babát.
3 hónapig nem engedtem oda, ezután engedtem, mert a gyermek édesapja sem tudta megoldani a láthatást. Megint elkezdődött a beszólogatás sértegetés folyamatos jelleggel. Ismét mentem volna a gyerekért és megkértem egy barátnőmet hogy hívja fel őket mikor érkezek ( nekem nem vették fel.). Ő úgy gondolta hogy gyermekvédelmisként fog bemutatkozni a férjem anyja pedig azt mondta neki hogy én bántom (!!!) a gyereket, nem etetem magára hagyom a lakásban, tehát hatalmas hazugságokat....
Mások azt mondják normális ember nem művel ilyet de elegem lett és kromofág fékolaj keverékével leöntöttem az új autójukat.
Az a baj hogy nem érzek bűntudatot. Úgy érzem hogy a történtek után úgy gondolom megérdemelték és elégtételt okoz. Megfenyegettem őket hogy a hangfelvételt és a látleleteket bemutatom a rendőrségnek és nem fogják látni az unokát. Azóta csönd van, a volt férjem szerint nagyon félnek a szülei mert én egy elmebeteg vagyok és ha ilyesmire képes voltam rájuk gyújtom a lakást...
Normális emberek hogy viszonyulnának ehhez a helyzethez?
Mindent le kéne nyelni?
Kérlek a rendőrség ip cím stb válaszoktól kíméljetek meg, egyrészről abszolút nem otthonról írom ki, másrészről nem igazán érdekel az okoskodás.
20# elméletben egy lakikusnak nem nehéz. De a rendőrség impotens. Nekem egy üzletben biztonsági kamera felvétel készült arról, hogy a boltba egy heti szintent többször járó cigányasszony, akit a biztonsági őr és a kasszások is pontosan tudtak kicsoda, ellopja a pénztárcámat. Magát a tárcát és az igazolványokat a biztonsági őr kérte vissza tőle, mikor legközelebb ment a boltba egy hét múlva. Vissza is vitte, persze a pénz nélkül. A rendőrség meg az egész dolgot lezárta, mert képtelenek voltak kinyomozni, hogy ki tette x hónap alatt.
Szóval ennyit arról, hogy 2+2=5 és a rendőrök is ki tudják számolni. Fenét.
ezek nem olyan emberek, akikkel valami gentlemen's agreement szerint lehet viselkedni.
Nem tudom mi van a válást lezáró bírósági végzésben, de a gyt és a láthatás annak része szokott lenni.
Ha nincs ilyen, azt kezd el a gyámhivatalnál.
A pénz a gyereké, ne mondj le róla. A láthatás meg láthatás: óra, perc, helyszín.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!