Anyós nem örül a picinek?
Terhes vagyok, férjem anyja nem örül neki. Nem mondta ki, de egyértelmű, és nem pletykából, hanem megbízható embertől hallottam, hogy ezt mások is látják. A fura volt, hogy az illető közös ismerősünk, teljesen magától mondta ezt el, nem én kezdtem faggatni, hogy ő hogy látja...
Ti hogy kezelnétek, ha ilyent tudnátok/éreznétek? Sok a kétes megnyilvánulás, az árulkodó jel. Tudom, ez nem olyan fontos, mégis kicsit rosszul esik.
Nekem sem esett jól. Nekem nagyon jó a kapcsolatom a nagyszüleimmel, szeretem őket, egész életemben támogattak, szerettek. Ugyanilyen nagyszülőket kívántam a gyerekemnek, nehéz volt ezt elengednem.
Pár hónapos volt a fiam, amikor rákérdeztem erre anyósomnál. Ő nem tagadta, megmondta hogy egész életében kislányra vágyott, 4 fiút nevelt fel, "járna" neki egy kislány unoka. Tőlem nem ezt kapta. Nem pörögtem rajta tovább. Sosem kértem tőle segítséget (eleve sem terveztem), semmilyen értelemben nem szorulunk rá.
Anyósom azzal fogadta az első unoka bejelentését, hogy "és még mindig megvan?" Kiderült, a férjem nem tudta titokban tartani az örömét és idő előtt elújságolta anyukájának a nagy hírt. Hát én se ilyen lelkesedésre számítottam anyóstól. Aztán már csak mindig az volt a baja, amikor lányt szültem. Ezt is szóvá tette. A fiunk mindig külön kategória volt a szemében.
Nem lett egy szupernagyi, de a maga módján szereti az unokáit.
Addig ne aggódj, míg nincs probléma. Nem érdemes előre parázni. Idővel minden kiderül. Ha a többi unokát szereti, a ti gyereketeket is fogja. További jó baba várást!
Köszönöm a normálisabb válaszokat. Véletlen visszanéztem. Valóban, nagyon túlaggódom ezt.
Látom, hogy változott a párom és az anyósom viszonya a házasságunk óta. Azt is látom, hogy a férjem nem boldog, és annyira igyekszem, hogy jó legyen a kapcsolatuk, vagy egyáltalán tartani a kapcsolatot, de egyedül olyan nehéz. Látom, hogy ha én nem intézném úgy, sose találkoznánk, és ezt a párom is látja, és továbbra is szomorúnak látom emiatt.
Nagyon remélem, a baba születése újra közelebb hozza őket egymáshoz, mert így is tök tehetetlennek érzem magam, de ha ugyanez a probléma a gyereknél is felmerülne, az sokkal rosszabb lenne. A felnőtt férjemet is bántja a dolog, hátmég egy kicsit.
Tudom, hárpiának tűnök, pedig nagyon törekszem a boldog családra és rokonságra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!