Joggal féltem a gyerekemet az anyósomtól? Szombaton öngyilkossági kísérletet hajtott végre a másik unokája miatt! ( Bővebben lent! )
A sógorom és a volt párja kb 6 éve külön mentek.
Anyuka vissza költözött Miskolcról Mosonmagyaróvárra.
Volt már azóta pereskedés is,persze az anyós ösztönző szavaira.
Az anyánál hagyta a bíróság a gyereket.
Most 8 éves.
Bizonyos időközönként hozza az apja.
Most újra eljött az idő,de sógorom nem nagyon akarta most hozni.
Erre az anyós még az nap este begyógyszerezte magát.
Nem lett baja.
Mondhatni nem normális a nő.
Néhány éve elhagzott a szájából hogy inkább megöli a gyereket és magát is,hogy ne ez legyen a helyzet.
A gyerek jobban szeret itt lenni,otthon nem igazán törődnek vele.
Az anyósom úgy beszél a gyerekről mintha a sajátja lenne.
Tény hogy míg kicsi volt,teljesen kisajátította magának.
Nekem is van egy 15 hónapos fiam.
Attól kezdve hogy kiderűlt a baba,alig tudtam lerázni magamról.
Mikor megszületett bele akart szólni mindenbe.
Nem hagytam,ezért másoknak elhordott mindenféle k@...nak.
Nem túl jó a viszonyom vele,de a párom miatt heti egy alkalommal elvisszük hozzá a gyereket 1-2 órára.
Nagyon sok olyan dolgot csinalt már ez idő alatt,ami miatt megmondtam a pàromnak hogy az anyjára soha nem fogom bizni a gyereket.
Sőt a párom nélkülem nem is viheti oda.
Félek hogy ha képes volt majdnem megölni magát a másik unoka miatt,mire lesz még képes ha elborúl az agya!!!
Attól félek kárt okozhat bármelyik unokájában!
Volt nemrég az az eset, ahol a nő láthatáson megpróbálta megölni magát meg a gyereket is, nem emlékszem, ki halt meg végül, de ő is mindig ezt mondta: " inkább megöli a gyereket és magát is,hogy ne ez legyen a helyzet."
Anyósomnak van három vérszerinti unokája, sokat voltak nála kiskorukban, ma már 12-16 évesek, és nem igénylik annyira a napi találkozókat. Anyósom teljesen depressziós, az élete értelmét vesztette ezáltal. De sose ölné meg magát emiatt. Szerintem azért a te anyósod már egy szint...
Nem hagynám rá felügyelet nélkül a gyereket, ez biztos. De még a boltba se vihetné el. Mondjuk, ha mindenfélének elhordana, a férjem lenne az, aki mondaná neki, hogy akkor ennyi volt.
Semmi szín alatt nem bíznám rá a gyereket. Nem csak azért, mert hátha kárt tesz benne, hanem mi van, ha csak szimplán túlszedi a nyugtatót és elbóbiskol, vagy letompul, nem tud segítséget hívni, stb?
Neeeem, kizárt. Felügyelet mellett láthatja az unokáját.
Az első öngyikísérlet mindig figyelemfelhívás, segítségkérés, az elkövető nem akar igazából meghalni.
De ha nem kap segítséget, megteszi újra, és lehet, hogy akkor komolyan gondolja.
Vigyétek el a nagyit pszichiáterhez, már csak a gyerekek miatt is. Nem szerencsés, ha valakinek volt öngyilkosság a családjában. A gyereket pedig valóban ne hagyd vele egyedül.
Köszönöm mindenkinek a megerősítést!
A 15 hónap alatt még egyszer sem bíztam rá a gyereket és továbbra sem áll szándékomban ilyet tenni!
Az öngyilkossági kísérlet után a párom és a sógorom bevitték kórházba,ott át akarták vinni a pszichiátriára,de páromék elhozták.
Én is javasoltam hogy legalább vigyék el egy pszichológushoz,de a párom szerint semmi baja az anyjának.
Szerinte az apósom fiatalkori viselkedésének köszönhető mindez.
Egyébként az anyjáról azt gondolja hogy egy szent asszony.
A volt sógornőm a párja miatt ment el innen.
Őt annyira nem zavarta hogy az anyós kisajátította a gyerekèt,mert nem volt más segítsége itt Miskolcon.
Egyébként anyósomnak már 2 testvére lett öngyilkos.
Olyan is volt aki bár más okból halt meg,de szinte minden hónapban vagdosta az ereit és begyógyszerezte magát,de mindig megúszta.
Anyósom már azt is nem egyszer mondta hogy a volt sógornőmet legszivesebben a vonat alá lökné és csak azért nem teszi,mert azt látná az unokája.
Mondta már azt is hogy leszúrja a férjét.
Épp ma délután vesztem össze a párommal és a fejéhez vágtam hogy az anyja elmebeteg és hogy az én gyerekemre soha nem vigyázhat.
Egyébként sógorom úgy megijedt az anyja tettétől hogy inkább elhozta neki az unokát mégis.
Most az anyósnál lesz 3 hétig.
Én aggódom,hogy mi lesz a reakciója amikor már vissza kell vinni a gyereket.
15-ös,nem semmi akkor a te anyósod sem.
Megértem hogy nincs kedved igy gyereket vállalni.
Mi szinte csak az anyós miatt veszekedünk folyton.
A gyerekemet amolyan pótléknak akarta a másik unoka helyett.
Folyton hozzá hasonlítgatta az én fiamat.
Csak megszívta,mert én nem kértem belőle és a nagy tudásából sem.
Amikor a párom nem állt mellém az anyjával szemben,majdnem szétmentünk.
Nai napig hozzávágom hogy mekkora szemét volt,mert az anyját védte.
Az anyját 6 éve műtötték,mert gyomorrákja volt.
Kivették a gyomrát és a lépét is.
Kb 3 hónapot volt kórházban sebfertőzés miatt,majdnem meghalt.
Azóta a párom meg nem sértené egy szóval sem,akkor sem ha oka volna rá.
Mindig azzal védi ki az anyját,hogy az milyen sokat szenvedett már az életben és beteges is,ezért elkell nézni neki mindent.
Nekem már nagyon elegem van belőle!!!
"Én is javasoltam hogy legalább vigyék el egy pszichológushoz,de a párom szerint semmi baja az anyjának.
Szerinte az apósom fiatalkori viselkedésének köszönhető mindez. "
Akkor kérdezd meg a párodat, hogy mennyire fogja hibásnak érezni magát, ha anyós legközelebbi kísérlete sikerülni fog? Mert meg fogja tenni még egyszer, ezt teljesen biztos. Azért írtam, hogy nem jó, ha volt öngyilkosság a családban, mert a viselkedésminta elég gyakran ismétlődik. És mennyire eltaláltam, anyós előtt is van "példa". Ez nem apót hibája, egyértelműen anyós családjából ered a probléma, és a jelek szerint halmozottan gond van.
A pszichiáter tudna rajta segíteni, ezt értesd meg a pároddal. A másik fiát meg nem értem. Ahelyett, hogy kezeltetné az anyját, inkább még 3 hétre rábízza a lányát. Csak gratulálni tudok neki. A felelősség ilyenkor kit terhel, ha valami történik a kislánnyal?
Kedves utolsó válaszoló!
Már annyit veszekedünk a párommal az anyja miatt,hogy már megmondom őszintén engem nem érdekel ha újra megteszi.
Én elmondtam a páromnak hogy ez hajlam az anyjánál,de ő annyira imádja hogy inkább ráhagy mindent.
A sógoromat terheli a felelőség,ha a gyerekének baja lesz.
Ja,nem írtam,de kisfiú ő is.
Nekem már sok abból a családból és sokszor gondolom azt hogy soha nem kellett volna közéjük keverednem :(
Az a baj hogy a páromat nagyon szeretem és azt leszámítva hogy ennyire védelmezi az anyját,nincs vele más gond.
Nem véletlenűl választottam őt.
Viszont ez az anyós dolog nagyon nem hiányzott az életemből!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!