Komolyan én vagyok a szemét, hogy nem vállalom?

#9-es, nagyon romantikus vagy... csak ez nem tesz jót a tisztánlátásodnak.

Nem az "élettől" kapja a feladatot, hanem a néni lányától, aki leszarja a beteg anyját.

A nagylelkű meg a balek közt azért van egy vékonyka határ.

Jól döntöttél.

6 hete törte el a lábát a mamám. A szüleim arra az időre magukhoz költöztették mert csak így lehetett normális módon a dolgot megoldani. Én láttam hogy az ápolás teljes embert kíván. Odatenni a reggelit az ebédet a vacsorát, adagolni a gyógyszereket, segíteni a fürdésnél, gondozni a mama kertjét, etetni a kutyáját, és még sorolhatnám. Anyukámnak is elég nehéz volt, főleg hogy a mama rigolyáival hangulatváltozásaival is meg kellett küzdeni. Nincs baj amúgy a mamával szellemileg épp, de ki kellett szakadnia a megszokott környezetéből, beteg volt szóval nem volt egyszerű. Szerintem ezt egy pici gyerek mellett segítség nélkül nem lehet. a szüleim nem tőlünk várták a megoldást, hanem apám tudta hogy ő a fia neki kell ezt a problémát megoldani. Szóval ez a kérdés elsősorban apósod és anyósod feladata. Én a te helyedben nem hagynám annyiban a dolgot, biztos beszóltam volna neki jól a mai kismamák lusta című beszólására. Te a gyerek miatt vagy otthon és nem azért hogy ő helyettük elvégezz dolgokat.

Nem vagy szemét, mert nem lehet valakire rákényszeríteni senkinek a gondozását. Ez mindig megállapodás kérdése, és ha valaki nemet mond, azt el kell tudni fogadni.

Ha az élet henyélés lenne egy babával, akkor sokkal kevesebb nő vacillálna annyit a gyerekvállaláson.

Egy gyerekkel semmi dolog nincs, kiszolgálja magát, kicseréli a pelust, elszórakoztatja magát, türelmesen kivárja míg jut rá időd. Aztán ha ne adj Isten valami történik a gyerekkel, akkor nem elég, hogy börtön vár rád, de még fröcsögnek a kommentelők a cikkekben, hogy milyen szemét az anya, ilyennek nem is kell gyerek, és hol volt mikor ez történt stb.

Ha Te úgy érzed nem fér bele, mert erőd felett van, akkor ne vállald, mert abból lehet a baj.

Ha csak ideiglenes, akkor lehet kötni kompromisszumot, esetleg az étkeztetést meg lehet oldani, hogy addig úgy főzöl, hogy neki is megfeleljen, (mert gondolom amúgy is főzöl) de a kertet rendezze aki akarja.