Miért nem érti meg, hogy nem akarok Magyarországra költözni?
Tudom, hogy borzasztóan szánalmas, hogy itt írom le a bajomat, de nincs senki, akinek ezt elmondhatnám. Előre is köszönöm, hogyha végigolvasod és esetleg adsz tanácsot is.
A történet ott kezdődött, hogy a párom és a legjobb barátom, illetve a barátaim nagy része (6-an) meghalt egy autóbalesetben 1 hónapja. Egyszerűen összetört a helyzet. Nem tudtam semmit sem csinálni, sem enni, sem beszélni senkivel, se semmi napokig.
Van egy 4 éves kislányunk, aki sokkal jobban viselte a helyzetet, mint én. A családom vigyázott rá az első hetekben. Igazi kis hős.
Itt Párizsban temettük őket el, mert a párom ezt kérte a végrendeletében. Abban a temetőben ismerkedtünk meg, randiztunk először és sokat jelentett az a hely számára. Az anyósomnak már ez sem tetszett.
Álltam az ideútját, a szállását és mindent, 3 hétig.Aztán elkezdte mondogatni, hogy Magyarországra költözhetnék a picivel (akit csak a temetés óta ismer, mert engem nem bírt és nem is akart találkozni vele, sem velem). Én azonban nem akarok. Itt van a munkám, a családom, a házunk, a kislányunk barátai, ovija és minden. Egyébként sem érzem még magam késznek arra magam, hogy elköltözzek esetleg. Rettegek a gondolattól is.
Tudom, hogy neki is nehéz, mert elveszítette az egyik fiát. Ezt nem vitatom.
Őszinte részvétem!
Szerintem most azzal kellene foglalkoznod,hogy feldolgozd a történteket! Meg persze a kislányod a legfontosabb. Nem lenne a legjobb őt most kiszakítani a megszokott helyzetéből. Nézd,hogy nektek mi a legjobb és úgy dönts!
Majd ha egyszer rendbejöttek a dolgok, érdemes lesz regényt írni belőle. Annyi a szinte hihetetlen véletlen körülötted.
A baj az, hogy hasonló helyzetben az ember kapaszkodik az egyetlen ismert dologhoz, ami van körülötte. Mert ha elmegy, akkor még az se lesz.
! hét az semmi. Még meg sem lepődnél, ha ott állna a párod az ajtóban, hogy mégis megjött.
Még nem is volt egy tiszta gondolatod se.
Semmiképpen se azonnal, de végül okosabb máshová költözni.
Olvass el minden könyvet, amit találsz a gyászról. És senki másba, csak a gyerekbe kapaszkodj; neki még nálad is rosszabb.
Viszont nem felejtheted el, hogy tőled, az unokától, mindenkitől teljesen függetlenül az anya veszített a legtöbbet itt. Ő lehet a legbeszámíthatatlanabb.
Gondolom, arra gondolhat, hogy közös a veszteség, tartsatok össze, hogy könnyebb legyen túlélni.
Még szerencse, hogy a ti gyereketek nem volt velük.
13
Egy 4 éves gyereknek még nem volt semmi az apja.
A veszteségek között a legnagyobb a gyermek, főleg a felnőtt gyermek elvesztése. Szó sincs rá, hogy mi az.
Van szó az árvára, az özvegyre, de a gyermekét elvesztő szülőre nincs.
Az apát, az apa családját valahogy helyettesíteni tudná a nagymama, a családja.
A felsorolt érvek önző érvek az anya részéről, erre idővel rá fog jönni. Esetleg későn, az a baj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!