Hagyja rám, mert "kislány" vagyok? Erre hogy reagálnátok?

Hogy reagálnék?

Nagyon hangsúlyosan megkérném, hogy máskor ne teregesse ki a konfliktusainkat a szüleinek. Ne kérje fel őket döntőbírónak, ne aszerint reagáljon, hogy a szülei mit tanácsolnak neki.

Ezzel mellékesen a te problémád is ki lenne lőve.

Elég gáz az, hogy menyasszony-vőlegényként nektek rendszeres program az "összeveszés" - amúgy mi az?

Az is gáz, hogy a kettőtök problémáját ő egy harmadikkal próbálja megoldani.

"Ráhagyni" meg valami a gyengeelméjűekre szokta, a "kislány" ennek egy tapintatosabb elnevezése.

A dolog ott kezdődik, hogy a vőlegényed anyjának SEMMI KÖZE a ti vitáitokhoz - ezt kéne legelőször megbeszélned a pároddal.

Az pedig eléggé sértő dolog a nő részéről, hogy lekislányoz, kb. olyan, mintha azt mondaná, "hagyjad rá, kis hüye még, nem ért hozzá".

De én elgondolkodnék rajta, hogy valóban egy olyan emberrel akarok-e leélni x évet, aki minden bajával anyucihoz rohan.

Kedves kérdező!

Nehéz erre ismeretlenül választ adni, de én itt három lehetséges dolgot látok: A párod anyukája vagy valóban gyereknek tart, vagy neked ad igazat, de nem akar nyíltan a gyereke ellen szólni, és azért mondja ezt hogy ne vitázzon veled a fia. Esetleg egyszerűen nem akar belefolyni a konfliktusaitokba - milyen igaza lenne- csak nem tudja hogy hárítsa el a döntőbíró szerepét. (gondolom tudja akárki mellé állna, az utólag csak rosszul sülhet el.)

Szerintem lehet negatívan is értékelni, pl. túl gyerekesnek, komolytalannak tart a fiához. Jobbat képzel el neki.

De lehet pozitív is, pl. csak nyugtatni akarta, nem akarja, hogy veszekedjetek és ezért mondta ezt, hogy hagyja rád és ilyen miatt ne veszekedjetek.

Ha valami kisebb vita volt, akkor szerintem nem jó a szülőket is beavatni, mert ti majd kibékültök, elfelejtetitek, de ők nem.

Viszont ha valami komoly dolog, akkor én semmi rosszat nem látok abban, hogy megosztja a szüleivel.