Tényleg tragédia, hogy "megengedtem" hogy anyósom hozzánk költözzön gerincműtét után?

Ez nagyrészt töled, a párodtól meg az anyóstól függ.

Ha kellöen értelmes emberek vagytok, akkor nem lesz gond, ha valamelyikötök is nem az, akkor lehetnek problémák - de három hónapot azért akkor is ki lehet bírni.

Rendes vagy, hogy ezt így látod!

Ne hallgass másokra, az emberekből lassan kiveszik az emberség. Mindenki csak az anyagiak után megy, a másik emberrel nem tesz jót.

Ez az anyós sztereotípia nagyon erős! Persze vannak hárpiák (anyukámnak nehéz dolga van mamámmal)... de vannak angyali anyósok is. (ilyenre is tudok példát, de "sajnos" nem az én családomban :D )

Ez egy nagyon szép dolog tőletek! Hidd el, nem ettől megy tönkre a házasság. A férjednek is biztos nagyon jól fog esni, hogy befogadjátok az anyukáját. (aki nélkül ő nem is lenne)

Hidd el, néhány hét múlva már hiányozni fog a saját kis élete, a kertje, a barátnői, a kutyája/cicája... nekem ez a tapasztalatom az idősekkel. Az idősebb rokonokat néha elhozzuk magunkhoz néhány napra esetleg hétre, de akármilyen jól érzik magukat, hiányzik nekik a saját kis életük. És boldogan mennek vissza, hogy virágoznak-e már a kertben a virágok, várja-e a Morzsi stb. :)

Ezt a sok negatívumot, amit felsoroltál, azok mondják, akiknek rossz a kapcsolatuk az anyóssal. Ez mindig két emberen múlik lehet az anyós undok, de én nagyon sok példát láttam arra, hogy az új menyecske a harapós. Rengeteg család él úgy együtt, hogy ikerházban vagy szomszédságban az anyósékkal, mégis boldog a házasság. Ez függ az emberek hozzáállásától, természetétől.

Szerintem nagyon kedves tőled, hogy nem hisztiztél, hanem segítesz. :)

Nem tragédia.

Hát nem azért vagyunk egy család, hogy segítsük egymást.

Szerintem ennyi még akkor is elvárható lenne, hogyha nem is vagytok igazán jóban.

Elég fura, lelketlen ismerőseid vannak. Kíváncsi vagyok ők mit gondolnának, ha komolyabb betegségük lenne és magukra hagyná őket a családjuk.

*Hát nem azért vagyunk egy család, hogy segítsük egymást?

Ez kérdés akart lenni :D

Szerintem jó dolog, hogy tudsz és akarsz is segíteni. Ennek így is kellene lennie mindig, alapból. Szomorú, ha valaki pár hónap erejéig sem tud meglenni valamelyik családtagjával.

Azt én sem támogatom, hogy anyós és meny egy fedél alatt éljenek, mert hosszútávon a legjobb kapcsolatban is konfliktust okoz, de ez évekig tartó, sokszor végleges együttélések során következik be. Rövid távon, ideiglenesen az a normális, ha kibírja egymást a két fél.

Mivel a férjed pontosan tudja, hogy a te anyósod az ő anyja, és kiveszi a részét, így nem lesz gond.

Feltételezem, minden fél számára egyértelmű, hogy ha meggyógyult, hazaköltözik.

Nem lesz gond.

Akkor lenne, ha a férjed anyját neked kéne öltöztetni, fürdetni, plusz a közös gyereket is, anyós kötekedne egyfolytában, a férjed meg nem segít, sőt ki se áll melletted. Azt kell mondjam, sok családban inkább ez a "természetes", nagyon kevés férfi ápolja az anyját.

Minden elismerésem neki is, meg neked is. :)

Valószínűleg én is leszek hasonló helyzetben.

Anyósom 84. éves és bár még jól tartja magát, bármikor közbejöhet valami baj. Számomra teljesen természetes és már előre elfogadtam, hogy szükség esetén hozzánk költözzön, még akkor is, ha nem tudunk neki külön szobát biztosítani és a nappaliban tudna csak aludni.

Neki sem ez lesz a legkellemesebb és persze nekünk sem, de más megoldást nem látok.

Senki véleménye nem érdekelne, az biztos.

Ha emiatt tönkre menne a házasságotok, mert 3 hónapig ott lakik a mama..hát nem lenne túl erős a kötelék. Szóval szerintem ez butaság.

Tény,hogy vannak anyósok akik előszeretettel ügyködnek azon,hogy szétválassza a fiatalokat. De szerencsére ez nem minden esetben így van!

Ráadásul ez csak ideiglenes. Én nem látok benne semmi rosszat.

Max akkor menne a kapcsolatotokra,hogyha az egyik félnek nem tetszene ez a helyzet és veszekedést generálna. De amíg mindkettőtöknek ok, addig nem hiszem,hogy baj lenne..